Az aneszteziológia és az intenzív terápia mellett kardiológiából szakvizsgázott, a fájdalomterápiához szükséges egyéni képesítéseket, majd igazságügyi szakértői képesítést szerzett, palliatív medicinából licencvizsgázott, nemrégiben pedig megszerezte a PhD tudományos fokozatot.
– Aki saját szakmájában megtalálja önmagát, az elhivatottságot és kiteljesülést érez. Van, aki ezt felnőttkorban találja meg, nekem azonban már gyermekként megvolt, szüleim és nagyszüleim betegségei vittek az orvosi pályára. Felkészülésem a diploma megszerzésével azonban nem ért véget, hiszen az orvosi munka örök életen át való tanulást jelent – mondja.
Dr. Molnár István Kárpátalján született 1963-ban. Iskoláit szülőföldjén végezte Beregszász közelében, majd jött a nagy álom, az orvosi pálya. Az egykori Szovjetunióban azonban az akkori politikai viszonyok között, kárpátaljai magyarként nem volt egyszerű az egyetemre bekerülni.
– Otthon magyar környezetben és magyar nyelvű iskolában éltem és tanultam, csak magyarul beszéltünk. Így a beregszászi egészségügyi szakközépiskola elvégzése után külön fel kellett készülnöm orosz nyelvből ahhoz, hogy bekerülhessek az egyetemre. Ez elég sok időt és kitartást vett igénybe, de sikerült. Az otthontól majd 5000 kilométerre lévő szibériai városban, Novoszibirszkben 1991-ben végeztem az Állami Orvosi Egyetem általános orvosi karán. Nehéz és küzdelmes időszak volt, de erősebb és még eltökéltebb lettem – fogalmaz.
Friss, summa cum laude diplomával érkezett Magyarországra. Salgótarjánban kezdett el orvosként dolgozni. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, aki gyermekorvosként szintén az ottani kórházban dolgozott.
– Fiatal, határon túlról érkező pályakezdő orvosként boldog voltam, hogy állást kaptam. Akkor éppen az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon volt szabad állás, így erre a területre szakosodtam – mondta a kezdetekről.
A salgótarjáni évek után 1998-ban Gyulára költöztek, családjával ma is ott él.
– A gyulai kórház intenzív osztályán 18 évig dolgoztam, közben a 2000-es évek elején megszereztem a kardiológiai szakvizsgát is. A kardiológia részletesebb megismerése sokat segít az intenzív osztályon ellátott betegek gyógyításában – vallja a főorvos.
A gyulai munkavégzés mellett az orosházi kórház intenzív osztályára alkalmi beügyelősként már 10-12 éve átjárt, 2014-től azonban már főállásban dolgozik Orosházán.
Az intenzív osztályos munka mellett elindította fájdalomambulanciás szakrendelését is. A fájdalomterápia lényege a betegek tartós, sokszor összetett fájdalmainak a csökkentése, megszüntetése.
– A szenvedések csökkenésével a beteg lehetőséget kap munkaképességének javulására, családjába és a társadalomba való visszailleszkedésre, mindezek által életminősége is jobbá válik. Az elmúlt 21 év során a gyakorlatban begyűjtött fájdalomterápiás tapasztalataimat és számos szakmai továbbképzéseken elsajátított elméleti tudásomat egyesítve, 2016-ban a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájába felvételiztem. A többéves képzés eredményeként 2019 decemberében sikeresen megvédtem a PhD doktori disszertációmat, aminek fő témája a fájdalomterápia speciális, úgynevezett invazív módszerei – meséli.
Dr. Molnár István 2021. március 1-jén dr. Irsai Ákostól vette át az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály (AITO) vezetését.
– Az orvosi szakmák önmagukban is bonyolultak. Az aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvosi tevékenység – nevéből is eredően – két fő profilt foglal magába. A köznyelvben csak altatóorvosnak hívott szakembernek a műtétre váró betegek anesztéziáját kell megszerveznie és kiemelkedően magas biztonsági szinten elvégeznie. Az intenzív osztályra kerülő súlyos és életveszélyes, sokszor kritikus állapotban lévő betegek legoptimálisabb és legmodernebb ellátását végzi az intenzíves szakorvos. Minden orvosi tevékenységnek, de főleg az aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos eredményességét több tényező befolyásolja: a beteg gyógyulási hajlama, lelki- és fizikális akaratereje, alapbetegségének előrehaladottsága, a társszakmákkal való kollegiális, konfliktusmentes, betegcentrikus együttműködés. És ami még fontos: a legnagyobb szaktudással rendelkező orvos sem képes megfelelő betegellátást nyújtani, ha nincs megbízható, segítőkész, szakképzett asszisztense, nővére. A mi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályunkon a csapatmunka a legfontosabb. Számomra ezek a tényezők határozzák meg a nélkülözhetetlen sikerélményt és a jókedvű mindennapi munkát – ismerteti a műtőben és az intenzív osztályon végzett munka lényegét.
