Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten – írja az MTI.
Fazekas Sándor kiemelte, hogy a Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.
A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek.
A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem, a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő – sorolta.
Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok pontyra, afrikai harcsára, fogassüllőre és pisztrángra lettek meghatározva.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsírtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat.
A szervezet elnöke a tájékoztatón elmondta, mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország mintegy 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten. Az ország bruttó haltermelése körülbelül 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán – közölte.
Megjegyezte, Magyarországon mintegy kétezer-ötszáz ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással.
Kitért arra is, hogy a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.
Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól.
Hozzátette, a magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget – évente mintegy 3,5 ezer tonnát – exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének. Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi járulékot kellett volna fizetni – mondta.
