Magyarország szétrombolása nemcsak a magyaroknak fájt. Jó magyarok voltak a hazai németek is, hogyha nyelvükben nem is, a politikai magyar nemzethez tartozásuk tekintetében mindenképp.
Az ország szétszabdalása előtti népszámlálás idején mintegy kétmilliónyi – az összlakosság egytizedét kitevő – németet regisztrált, ami a románok mögött (a szlovákokkal fej-fej mellett) a 2-3. helyet biztosította számukra. Később a csonka Magyarországon a német népcsoport alkotta az ország legnagyobb lélekszámú nemzetiségét. Akkoriban 7,6 millióan éltek Magyarországon, az összlakosság 7 százalékát tették ki a németek (mintegy 550 ezer fő). Az 1920-as népszámlálás csaknem kétmilliós német anyanyelvű népességéből mintegy 550 ezren maradtak az új határokon belül.
Az első világháborút lezáró "rendezést" a történelmi Magyarországot lakó népek közül a magyarok és a németek is hatalmas traumaként élték meg, hiszen a határok átrajzolásával a németajkú lakosság is elveszítette a lába alól a talajt. 1918 őszén, a világháborús vereséggel nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia omlott össze. A leszakított országrészek sorsa már 1918-19-ben eldőlt, kivételt képez Nyugat-Magyarország, a későbbi Burgenland ügyének rendezése, ami még jó ideig elhúzódott.
Ami az elszakított területek német népességét illeti, őket – mivel nem állt mögöttük győztes utódállam – senki nem hallgatta meg. A történelmi Magyarország felbomlása nekik is elbizonytalanodást hozott. S hogy mennyire a magyar nemzethez tartozónak tekintették magukat, mi sem bizonyítja jobban, mint a Bleyer Jakab bácskai sváb származású parasztfiúból lett germanista egyetemi tanár, nemzetiségügyi miniszter (1919-1920) által jegyzett Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE), amely a Bethlen-kormány megváltozott politikájának köszönhetően jöhetett létre. A szervezet nem hivatalosan már 1923-ban létezett, az alakuló közgyűlést 1924. augusztus 3-án tartották. Elnökké a felvidéki Gratz Gusztáv volt külügyminisztert választották, Bleyer Jakabot pedig ügyvezető alelnökké. Az MNNE-nek nagy szerepe volt a német nemzetiségi iskolahálózat megteremtésében, alapszervezetei a hazai német nyelv és kulturális célok mellett álltak ki. A szervezetnak fénykorában 28-30 ezer fő volt a tagsága, ami magyarországi németek 4-5 százaléka volt. ű
Most Magyarország második legnagyobb nemzetiségeként tartjuk számon a németséget. Lélekszámuk mintegy 200-220 ezerre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5 százaléka.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata
-400x225.webp)
