Az egyik emléktábla az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium épületének falán található. Ez Mészáros Attila szobrász alkotása, mely gránit alapon álló bazaltkőből készült.
A bazalt egy Nagy-Magyarországot szimbolizáló térképet ábrázol, gyászlepellel letakarva, középen a koronás címerrel. 2010-ben, a békekötés 90. évfordulója alkalmával leplezték le a gimnázium diákjai, tanárai és a meghívott vendégek egy megemlékezés keretében.
A Himnusz eléneklése után Józsa Mihály művész Juhász Gyula: Trianon című versét szavalta. „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.” – hallgatta a közönség.
Ezután a gimnázium kórusa az 1922-ben bemutatott Hamburgi mennyasszony című operett egyik dalbetétjét adta elő: „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, Gyönyörűbb, mint a nagyvilág! Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád. Táltos paripákon odaszállunk, haza hí´ fű, fa, lomb, virág! Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!”.
Ezt követően Szakály Sándor történész, az MTA doktora beszélt a trianoni békekötés körülményeiről, az első világháborútól egészen 1920-ig.
Az emléktáblát Komáromi István, az iskola igazgatója és Köles István alpolgármester leplezték le, majd Békéscsaba önkormányzata, az Andrássy gimnázium és a Rákóczi Szövetség helyezte el a megemlékezés koszorúit.
A másik békéscsabai emléktábla az Erkel és a Tessedik utca sarkán álló épület falán található. A fekete márványból készített táblát a békéscsabai Bálint család helyezte el 2015-ben szűk családi és baráti körben. Az emléktáblán, mely Corvus-Kora Róbert alkotása, Gyulai Bálint Tibor (1915-2006) verse olvasható: „Tollakkal szabdalt / Vérző sebhely / Palota / Magyar életre / Feszítő abroncs / Kaloda / Krisztusi kereszt / Gyűlölet koszorú / Korona / Feltámadást rejtő / Üdvösséget adó / Golgota”. Az apai ágon régi gyulai születésű író családjával maga is átélte Trianon tragédiáját. Sorsa a XX. századi magyar történelem: világháborúk, hadifogság, 1956.
A békéscsabai Trianon-emlékművet 2008. június 4-én avatták fel a Jókai út - Andrássy út kereszteződésénél található téren, erről az akkori Csabai Mérleg is beszámolt. A szobrot Várkonyi János elképzelése alapján Mészáros Attila alkotta meg. A modern kaput megjelentő emlékmű egy francia guillotine-t és egy angol bárdot szimbolizál, ezzel is utalva a két győztes nagyhatalom békeszerződésben betöltött szerepére. A nyaktiló belehasít a történelmi Magyarországot formáló kőtömbbe, melyen, több magyar város mellett, Békéscsaba neve is szerepel.
Az avatáson Vantara Gyula, Békéscsaba akkori polgármestere így fogalmazott: „Ez az emlékmű a csillapodó, de el nem múló fájdalomról szól, jelképe a békéscsabai polgárok gondolataiban, érzéseiben, beszélgetéseiben, cselekedeteiben kitapinthatóan jelen lévő összetartozásnak… Mi, békéscsabaiak iskolapéldái vagyunk az összefogásnak, a munkának és a hazaszeretetnek. Több népcsoportból lettünk összegyúrva, rengeteget dolgoztunk és dolgozunk a mai napig.” Az emlékbeszéd után a százötven tagú, csabai kórustagokból összeállt énekkar Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz című művét adta elő, miközben az emlékmű felállítását kezdeményező Polgárok Békéscsabáért Egyesület tagjai leleplezték a szobrot. Békéscsaba közgyűlése később, 2013 decemberében döntött arról, hogy a hely, ahol a szobor áll a Trianon tér nevet kapja.
Ugrai Gábor
