A törökök 450 évvel ezelőtt ostromolták a gyulai várat, majd 129 esztendővel később, 1685-ben foglalták vissza az erődöt a magyarok. Ezeket az eseményeket is fel idézték a hagyományőrző csapatok, korabeli ruházatban és fegyverekkel a hétvégi Gyulai Végvári Napokon.
Gyula fénykorát a Hunyadiak korában élte. Mátyás király tette meg a várost Békés megye székhelyévé, az uradalmat pedig fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Gyula a XVI. század közepére a török hódítás kiterjedése miatt a magyar végvári rendszer három legjelentősebb végvárának egyikévé, s ezzel a török–magyar harcok állandó színterévé lett. Egyetlen magyar végvár sem volt képes feltartóztatni a török sereget olyan hosszú ideig, mint Gyula. A vár elestét követően a település 129 éven át török közigazgatási egység központjaként működött.
Hastáncosok, tevék és baglama zene – ezzel a karavánnal találkoztak az érdeklődők Gyulán, amikor a végvári napok nyitányaként a török és a magyar csapatok is korhű ruházatban vonultak fel Gyulán a 450 ezelőtt történtekre emlékeztetve.
– Autentikus környezetben, hiteles emberek mutatták be a végvári napokon azt, hogyan folyt 1566 nyarán az az ostrom, amelynek eredményeként a keresztény Európa egyik erőssége, Gyula vára végül el esett. Másnap pedig abból kaptak ízelítőt a nézők, hogy 129 évvel később 1695-ben, a keresztény csapatok, hogyan foglalták vissza a várat – mondta dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere.
Péntektől vasárnapig a hagyományőrzőknek köszönhetően az egykori harcászati szokások is megelevenedtek, a Kerecsényi László íjászegyesület még a nőrablásból is bemutatót tartott. A közönség tanúja lehetett annak, milyen az apródiskola, hogyan visznek fényt a tűzzsonglőrök az éjszakába, de voltak különleges harci bemutatók és számos kézműves mesterséget is kipróbálhattak az érdeklődők. Pénteken este a Hooligans, szombaton Rúzsa Magdi, vasárnap pedig Hevesi Tamás adott koncertet óriási sikerrel, de a legkülönlegesebb élményt talán mégis a várostrom és a vár visszafoglalásának megidézése adta.
A csata megformálása komoly történelemtudást, felkészülést, fizikai állóképességet és fegyverismeretet igényel. A hagyományőrzőknek tudniuk kellett, hogy őseink milyen harcmodorral küzdöttek az ország szabadságáért. A ruhák a korhű anyagok utánzatából készültek, amit nagyon kevés szabó tud elkészíteni. A fegyverek általában működőképes másolatok voltak.
Mint azt Magyar István alezredestől, a magyar hagyományőrző csapat főkapitányától megtudtuk, történelmi leírások, régészeti kutatások, régi festmények és fametszetek alapján tudták beazonosítani, hogy az adott korban milyen volt a magyarok és a törökök öltözete, milyen fegyverzetet viseltek a katonák, illetve a harcosok.
A Gyulai Végvári Napok az Alföld egyedülálló és különleges rendezvénye, ilyen jellegű múltidézés csak néhány van az egész országban. Csikány Tamás hadtörténész szerint ez a program betekintést ad a hadtörténetbe, mégpedig oly módon, hogy azt közben beemeli a népi mulatság sorába is.
A gyulai nyár legnagyobb szabású rendezvénye idén is teltházas volt. A több ezer látogató nappal és este is kíváncsi volt a programokra, és minden bizonnyal számos élménnyel gazdagodott ezen a hétvégén.
