A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a közelmúltban újabb 28 kunhalom felvételét javasolta a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerbe (MePAR). Azt szeretnék, hogy a fontos tájképi értékkel bíró objektumokat megőrizzék az utókor számára. A legmagasabb kunhalom Békésszentandráson található.
A Körös-Maros Nemzeti Park honlapjáról kiderül, a működési területükön 2389 halom, illetve halom hely ismert, ezek közül korábban 292 tartozott a MePAR-ban jelölt értékes tájképi elemek közé. Most, az újabb felmérések alapján további 28 kunhalom felvételét javasolták. Ezen halmok többsége a Kis-Sárréten található, de vannak a Csanádi-háton és Csongrád megyében is. Magyarország és egyben feltehetőleg a Kárpát-medence legmagasabb kunhalma a Békésszentandrás határában fekvő Gödény-halom. A környező terepszinttől mért központi magassága csaknem 13 méter, holott a környéken a többség ,,csak" 2-4 méter magas. Szerencsére az átlagosnál magasabb halmokat az elmúlt évszázadokban nem művelték, így azokon megmaradt a közel eredeti vegetáció. Az azonosító rendszerbe bejegyzett kunhalmokat azonban már tilos is művelni, ahogyan a fakivágás sem engedélyezett.
A kunhalmoknak öt típusát különböztetjük meg. Döntő többségük temetkezési hely, azaz kurgán (sírdomb) volt. Jelentős számban szolgáltak lakódombként (tell), őrhalomként, határhalomként vagy motteként. Utóbbiak a középkorban létrehozott kis emelt alapú dombok voltak, melyekre erődítmények, templomok épültek. A Körös-Maros Nemzeti Park területén főként kurgánok és a tellek találhatóak.
Az, hogy egy kunhalom bekerül a MePAR-ba, azért fontos, mert a rendszer naprakész információt szolgáltat minden egyes mezőgazdasági tábla esetében arról, mely területek jogosultak támogatásra, ott milyen támogatási jogcímekre lehet pályázni, és milyen előírásokat kell betartani a gazdálkodás során.
