A gyulai kulturális intézményeket üzemeltető Erkel Ferenc Nkft. tájékoztatása szerint több mint kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát idén is, július utolsó hétvégéjén. Bár akadnak olyan hagyományőrző események, amelyek kitalált történéseket dolgoznak fel, a Gyulai Végvári Napok – Magyarország egyik leglátványosabb hadijátékaként – valós, megtörtént eseményeket elevenít fel július 29-31. között, a történések élő kommentálásával és magyarázatával.
Az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében idén, a tizedik Végvári Napok tíz helyszínén több mint kétszáz hagyományőr és több ezer érdeklődő tiszteleg majd az 1566-os ostrom hősei előtt.
A program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül felidézik számukra a kor harci szellemét. Elmesélik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit, a védők és az ostromlók életét. Az utóbbi évekhez hasonlóan az érdeklődők idén is benézhetnek a Várkertben táborozó hagyományőr egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A rendezvény ebben az évben is a résztvevő hagyományőrök felvonulásával indul, akik a Kossuth téren és a Vízügyi Igazgatóság előtt díszsortűzzel is tisztelegnek majd a 16. századi várvédők előtt.
A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része idén is az a hadijáték, ami az 1566. július 2-án kezdődött ostromsorozat momentumait eleveníti fel. Tizenöt hagyományőrző csoport játssza újra az ostromot, amelyet a rendezvény főkapitánya, Magyar István készít el. A csaták során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, lövéseket, becsapódásokat megjelenítő termékeket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak fel, amelyeket a Leskovics Pirotechnika Kft. helyez el és működtet. Annak érdekében, hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, a pirotechnikai eszközökön kívül lisztet és virágföldet is használnak.
Ám a gyulai hadijáték nem pusztán látványosság: az ostrom újra játszását az egykori történések felidézésével most is Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese kommentálja élőben.
A Végvári Napok szervezői a helyszínek elnevezéseivel is – amelyek a 16. századi erődítmény részeiről kapták a nevüket – a múltba igyekeznek vinni a látogatókat, tiszteletüket kifejezve egyúttal az 1566-os hősök előtt: a hagyományőrző események a vár mellett a huszárvárban, a nyugati palánk, a nyugati földbástyák, a vizesárok, az északi földbástyák helyszínein és a történelmi belvárosban zajlanak majd.
Esténként a látogatók dönthetnek: a hazai könnyűzenei élet kiválóságait hallgatják a vár egyik oldalán, vagy a sátortáborban a hagyományőrökkel mulatoznak az erőd túlsó felén.
A programok – a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével – díjtalanul látogathatók.
A Gyulai Végvári Napok részletes programja megtalálható a szervező intézmény honlapján és a gyulai vár weboldalán.
A Gyulai Végvári Napokon résztvevő hagyományőr csapatok:
Az Egri Félhold Hagyományőrei, Nagytálya
Bocskai Angyalai, Budapest
Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület, Pécel
Pattantyús Martalócok, Nagytálya
Egri Vitézlő Oskola, Eger
Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület, Eger
Kerecsényi László Íjász Egyesület, Gyula
Északi Szabad Hajdúk Egyesület, Romhány
Nánai Sólymos Vitézek Egyesület, Kisnána
Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület, Szigetvár
Vörös Oroszlán Lovagrend Hagyományőrző Egyesület, Maglód
Várőrség Alapítvány, Budapest
Thury Vár vitézei, Várpalota
Tata Várának Seymenjei, Tata
Lápi Betyárok, Nagyecsed
Mint írják, a 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Ma már hihetetlen ez részben az alföldi elhelyezkedése és az építőanyaga miatt is; nem a csak messziről beszerezhető, emiatt jóval költségesebb építőanyagnak számító kőből, hanem téglából épült (a Körös miatt nedves terület bővelkedett agyagban). Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője pedig valóban hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)
