Egyre több érdeklődő keresi fel a Szarvason található Körösvölgyi Látogatóközpontot és Állatparkot, ahol mesés környezetben egyszerre gyarapíthatják a látogatók az ismereteiket, és élményeket is gyűjthetnek. A Kék bolygó magazin stábja is ellátogatott ide.
Természeti kincsek sokaságát rejti a Holt-Körös
Ezer Ádám, a Körös-Maros Nemzeti Park ökoturisztikai ügyintézője a Kék bolygó magazin stábjának elmondta, hogy a Körös ahogy kanyargott különböző zugokat különített el, ezért minden szakasz külön nevet is kapott.
Az ügyintéző megjegyezte, hogy az ökoturisztika egy új fogalom – alig húszéves – de a társadalom ennek ellenére egyre jobban felméri, hogy mennyi élményt nyújt egy olyan kirándulás, ahol lehetőség nyílik megismerni az igazi hazai értékeket. Egy kenutúra más és más tapasztalatokat adhat a Tiszán, a Dunán vagy a Körösökön – tette hozzá a szakértő.
A nemrégiben átadott tanösvényen a Szarvas és Békésszentandrás közötti Holt-Köröst és annak élővilágát ismerheti meg a látogató. A különböző állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el.
Ezer Ádám a holtággal kapcsolatban elmondta, hogy hazánk ötödik legnagyobb állóvize, amely több mint 29 kilométer hosszan kanyarog, és a 19. századi folyórendezések során jött létre. Azonban nem egy elzárt holtágról van szó, az élővízzel komoly kapcsolatban áll, ez pedig jót tesz a vízminőségének is. Hozzátette: nagyon fontos szerepe van az árvíz- és a belvízvédelemben egyaránt a Holt-Körösnek, azonban a legnagyobb jelentősége az, hogy a Körösök egykori élővilágának ad otthont.
A látogatóközpont két lábon is felfedezhető
Az sem marad le a látnivalókról, aki nem szeretne vízre szállni. Élmény pedig bőven kínálkozik: az Anna-liget nemcsak természeti, hanem kultúrtörténeti érdekességeket is rejt. Körömi Krisztina, a látogatóközpont-vezetője arról beszélt, hogy 1908-ban a ligetben kapott helyet a Csáky-kastély épülete, amelyet Csáky Albin egykori közoktatási miniszter és felesége, Borza Anna, a helyi grófi család egy tagja építtetett. A kert kialakítása ugyancsak hozzájuk és leszármazottaikhoz köthető.
Az Anna-liget név pedig Batthyány Annától ered, aki beházasodott a családba. Aki sétál egy nagyot a ligetben, az tulajdonképpen egy tájképi parkot is megtekint – tette hozzá Körömi Krisztina.
A túrát famatuzsálemek között teszik meg a résztvevők. A látogatóközpont egyik legnagyobb büszkesége a Dél-Tiszántúl legidősebb kocsányos tölgye, amelynek neve is van: Lonovicsnak hívják, nevét az egykori grófi családtól kapta.. A ligetben azonban nem ritkák a 300 évesnél is öregebb tölgyfák, amelyeket korábban katonai tájékozódási pontként is használtak.
A parkban tett séta közben a változatos növényvilág mellett a Dél-Tiszántúlon egykor és ma is honos állatfajokkal is megismerkedhetünk.
Forrás: M1, hirado.hu
