Szilveszteri, újévi hagyományok, babonák

A szilveszterhez számos hagyomány kötődik. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, a bő termést, az állatállomány szaporaságát.

A szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek – kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek – ezen a napon fontos szerepe volt. Részben azért, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiúk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát, és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket.

 

Mit tegyünk és mit ne tegyünk ilyenkor? Milyen hagyományok kötődnek a szilveszterhez?

 

Újév napján ne vigyünk ki semmit a házból mert  “elszáll a tehén haszna”.

Nem szabad baromfi húst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket .

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), másutt viszont baljós  állat , hiszen elúszik vele a szerencse .

A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

Sokan készítettek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz.

Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor és szilveszterkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni.

Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket.

 

Malacsült (illusztráció: mindmegette.hu)

 

Szerencsét hozó ételek: a malacsült és a lencse

 

Disznóhúst azért érdemes ilyenkor ennünk a hagyomány szerint, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.

Forrás: rafia.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , ,