Szikes puszták énekesmadarai a télben

2018. december 25. 07:55 | behir

A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin télen nehéz idők köszöntenek az apró énekesmadarakra. A hófödte tájon kevés az élelem, ráadásul a ragadozók is egyre élénkebben leselkednek rájuk.

A Csanádi pusztákon a téli időszakban különleges látványosságnak számítanak az északról érkező énekesmadarak: sárgacsőrű kenderikék, hósármányok, sarkantyús sármányok. Nem csak ők vannak itt azonban, hanem számos olyan apró énekes is ittmarad télire, amelyek nyáron fiókáikat nevelgették a pusztában. A nagyon kemény hidegek komoly kihívások elé állítják őket.
 
Küzdenek a zord idővel a mezei pacsirták, búbos pacsirták, mezei verebek, nádi sármányok, tengelicek, zöldikék. Rendszerint valamilyen fásszárú növényzettel is borított élőhely-mozaikot keresnek maguknak a pusztában. Ha sok hó esik, egyre nehezebben jutnak élelemhez.
Az elemekkel dacoló, éhes énekesek időnként szokatlan viselkedést tanúsítanak. A tipikusan nádi madárnak számító nádi sármányok például megjelenhetnek a kövesutak környékén, sőt a tanyák udvarán is, nem törődve a rájuk leselkedő veszélyekkel.
 
Az apró madarak helyzetét súlyosbítja, hogy a zord időben sokszor olyan ragadozó madarak is lecsaphatnak rájuk, amelyek máskor rágcsálókat fogyasztanak. A vörös vércsék például gyakran megpróbálnak elcsípni egy-egy énekesmadarat, de zsákmányolnak közülük a réti fülesbaglyok és a gyöngybaglyok is.
A kemény télben egy apró magvakkal feltöltött madáretető, de akár egy kisebb hómentesített felület is életmentő lehet számukra.
 
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
 
 

További programok »

Életmód

Érzelmi vakság – a lakosság tíz százalékát érinti

Milyen lehet, ha csak nagy nehézségek árán tudjuk kifejezni, sőt, egyáltalán azonosítani, mit érzünk az adott pillanatban? A legtöbben annyira magától értetődőnek éljük meg mindezt, hogy még elgondolnunk is nehéz, milyen lehet, ha valakinek ez nem megy – pedig bizony ezzel jár az alexithymia.
2020. január 20. 18:04
FEL