Szijjártó Péter hozzátette: a járvány előtti teljesítményét a magyar gazdaság már 2021 nyarán elérte, miközben a jelenlegi előrejelzések szerint is csak 2022 végén várható, hogy a globális gazdaság visszatér a járvány előtti teljesítményéhez.
Közben a magyar gazdaság rekordokat döntött tavaly és idén is - húzta alá.
A tárcavezető rámutatott: a világjárvány gazdasági következményei miatt 114 millió ember lett munkanélküli, 42 százalékkal csökkentek a globális beruházások, a világgazdaság több mint 5 százalékkal esett vissza tavaly.
Közben Magyarországon a kommunizmus bukása óta soha nem dolgoztak annyian, mint most, a negyedéves GDP-növekedésben pedig rekord lett az idei 2. negyedévi (17,8 százalék) - sorolta.
A világ 10. legnyitottabb gazdaságában hogyan volt lehetséges mindez? - tette fel a kérdést.
Úgy - folytatta -, hogy a már 12 éve következetes stratégiát a "hatalmas viták közepette" sem adták fel: a kormány a járvány alatt is fenntartotta a folyamatos adócsökkentésről szóló elképzelését. Az állami forrásokkal nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését finanszírozták. Kihasználva az átmenetileg engedékeny uniós szabályokat, a vállalatok beruházási feltételéül azt szabták, hogy nem bocsáthatnak el embereket - húzta alá.
Idén minden eddiginél több, 57 beruházásról kötöttek megállapodást több mint 4 milliárd euró (1400 milliárd forint) értékben. Ezekhez a beruházásokhoz 200 milliárd forint támogatást nyújt a kormány, mindez 9000 új munkahelyet hozott létre. Az adatok nem véglegesek, jelezte, kedden, egy tervezett szöuli megállapodás, tovább fogja növelni ezeket a számokat.
Ismertette: a magyar gazdaság exportrekordot dönt idén, már az első kilenchavi adatok 16 százalékos növekedést mutattak, így minden eddiginél nagyobb, 112 milliárd eurónyi exportvolumen várható az év végére. Idén ismét Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás az országba, a teljes volumen mintegy fele. Németország a második, az Egyesült Államok a harmadik lett. A világ legnagyobb autógyártói közül három is - Audi, Mercedes, BMW - kulcsszerepet szán Magyarországnak az elektromos autóiparban.
A járvány miatt indított rendkívüli beruházásösztönzési programban 1380 cég kapott 373 milliárd forint támogatást, összesen 900 milliárd forintnyi beruházásához. Így 290 ezer munkahelyet sikerült megőrizni, ezzel az új korszak kezdeti fázisában, a gazdasági kapacitások globális elosztási versenyében sikeres volt az ország - húzta alá.
Közölte: 33 vállalat 20 ezer dolgozójának képzésére nyújtottak 19 milliárd forint képzési támogatást. A magyar vállalatok exportképességének javítására 82 cégnek 3 milliárd forint támogatást nyújtottak, és 70 milliárd forint értékben 50 cégnek nyújtottak támogatást külföldi beruházáshoz, exportnövelési célokra.
Az EXIM megdöntötte hitelfolyósítási rekordját: jelenleg 478 milliárd forintnyi hitelkihelyezésnél tart, ami azt jelenti, hogy év végére eléri az 500 milliárd forintot - mondta.
Barcza Attila (Fidesz) képviselő szerint vitán felül áll, hogy a keleti nyitás helyes, szükségszerű volt. Több fideszes képviselő ezzel egyetértett, Szatmáry Kristóf szerint ennek legkézzelfoghatóbb eredménye az energiabiztonság.
Az ellenzéki képviselők vitatták a keleti nyitás sikerét. Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint túl optimista a miniszter, Magyarország a gyarmati ország szindrómáját mutatja, a növekedés pedig "felfújt lufi". Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy a magyar versenyképesség az olcsó munkaerőn alapul, és a gyenge forinton.
A beruházások állami támogatását vitató felvetésre Szijjártó Péter elmondta: ennek szigorú szabályozása van, és elszámolási rendje, ami minden országra vonatkozik. A nemzetközi verseny erős a beruházásokért, az egyik fontos versenyelőny az alacsony társasági adó. A keleti országokba irányuló export 16 százalékos növekedést mutat idén január-szeptemberben. 2019 óta a legnagyobb beruházásokat keleti vállalatok hozzák az országba - mondta a keleti nyitást vitató felvetésekre.
Forrás: MTI
