Száznegyven éve született a „Magyar Delfin”

Hajós Alfréd, eredeti nevén Guttmann Arnold éppen 140 éve, 1878. február 1-én látta meg a napvilágot Budapesten. A századelő fiatal magyar építészmérnökének nem csak szakmájában, a honi sportélet megszervezésében, képviseletében is elvitathatatlan érdemei vannak. Volt gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is. Mindemellett úgy emlegetjük, hogy ő a mi első magyar olimpiai bajnokunk.

„Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik” – írta Hajós Alfréd 1956-ban megjelent, „Így lettem olimpiai bajnok” című könyvében.

 

Hajós Alfréd – az első újkori olimpikon

 

Az újkori olimpiák történetének első magyar aranyérmesét groteszk párhuzamként egy családi tragédia indított el az úszás felé: csupán 13 éves volt, amikor édesapja a Dunába fulladt. Ekkor határozta el, hogy megtanul úszni. Reáliskolai tanulmányai alatt aktívan sportolt, majd később a Műegyetemen is folytatta. Nem volt könnyű dolga: hazai versenymedence híján a Rudas vizében volt kénytelen edzeni. 1896-ban, mindössze 18 éves volt, amikor Iszer Károlynak, a Magyar Torna Club elnökének a támogatásával, valamint egyeteme engedélyével elutazhatott a görögországi Athénban rendezett olimpiára.

A 11-13 fokos, hullámzó tengervízben versenyezve két úszószámban – 100 méteren és 1200 méteren – állt rajthoz. Mindkét versenyszámban első lett, így a magyarok két aranyérméből kettőt nyert, s ehhez jött még Dáni Nándor ezüstje 800 méteres síkfutásban, Szokoly Alajos bronza 100 méteren, Kellner Gyuláé a maratonin, illetve Tapavicza Momcsillóé teniszben. Ezzel Magyarország a hatodik helyet szerezte meg az összesített éremtáblázaton.

A görög trónörökös így gratulált neki: „Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin!”. Így ragadt rá a “Magyar Delfin” becenév.

 

A szent lelkesedés vezérelte

 

Hajós Alfréd saját bevallása szerint nem akart olimpiai bajnok lenni. Azt sem tudta jóformán, mi az, hiszen előtte nem voltak ilyen játékok, bajnokok, s nem tudhatta, hogy az olimpiai eszme ekkora karriert fut majd be.

A kor kezdetleges olimpiai szervezését jelzi, hogy a győztes Hajósnak a görög katonazenekar a magyar helyett az osztrák himnuszt kezdte el játszani. A magyar delegáció majdnem zászlót sem vitt magával, mert minek. Gondolták, úgysem nyernek. Szerencsére Stobbe Ferenc, a Sport-Világ főszerkesztője lopott egyet egy avatásra váró házról, s benyújtotta az induló vonat ablakán – hátha mégis szükség lesz rá. Szükség lett.

Hazaérkezésekor százak várták a pályaudvaron. Ő azonban hamarosan az egyetemre sietett, hogy tanulmányi elmaradását bepótolja. Közben a BTC játékosaként az első magyar futballválogatottnak is tagja lett, ezen kívül érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól és tanult szakmája, az építészet felé fordult.

Pályája kezdetén Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában is dolgozott, első pályázati anyagaiban még az ő hatásukat fedezni fel: előbbitől az eklektika, utóbbitól a szecesszió nyelvezete vetült át Hajós korai pályaműveibe, tervpályázati anyagaiba. Nem sokkal később Villányi Jánossal megalapította saját építészirodáját, és innen pályájának új szakasza indult el.

 

Hajós Alfréd – az építész

 

1909-ben nyertek először pályázaton Villányival: a Borsod megyei Takarékpénztár miskolci épületének tervezésére kérték fel irodájukat. Ugyanebben az évben elkészítették az Abonyi úti Református Konvent budapesti székházának tervét is. Az ülésterem nagy falfelületeit megbontó ablaknyílások, a merész áthidalások mellett a szecessziós díszítmények is megjelentek. Merőben újat hozott Debrecenbe, amikor 1911-12-ben a helyi Aranybika szálló újjáépítésének tervezését, kivitelezését is ők bonyolíthatták le.

A város addig megszokott építészeti világában formabontó volt a korábbiaknál nagyobb léptékű, szecessziós középület. Ma – a Nagytemplom után – mégis a város második legismertebb épületének mondható. Ez volt az a megrendelés, ami aztán országosan is ismertté tette. Így kaphatott megbízást a pozsonyi gimnázium épületére, a Magyar Mezőgazdák Szövetségének budapesti székházára és a szegedi Gyógypedagógiai Intézetre.

Ő tervezte a győri uszodát, a volt szabadsághegyi strandot és a pünkösdfürdői strandot is. 1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyén építészet kategóriában Lauber Dezsővel közösen készített terve ezüstérmet nyert a budapesti Stadion tervével.

Illő hozzátenni: aranyérmet akkoriban nem is osztottak ki. Mivel ma már nem rendeznek szellemi vetélkedőket az olimpiákon, ma is ő az egyetlen magyar, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

 

Ismertsége mentette meg az életét

 

Sport- és építészeti sikereinek köszönhette, hogy a második világháború zsidóüldözéseit túlélte. Túl ismert, és túl sikeres volt ahhoz, hogy elhurcolhassák. A kommunizmus évei alatt is dolgozhatott, bár nem a saját irodájában. Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben.

 

Emlékét őrzi az utókor

 

1955. november 12-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai temetőben található. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. Elért eredményei az olimpiai emlékkönyvekben és a megépült remekművekben ma is élnek. Több iskola viseli nevét. Hajós Alfréd Társaság is alakult, a bajnok emlékének ápolására.

 

Forrás: hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , , ,