Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követő 70 évig él. Magyarországon 2024. január 1-jétől így közkinccsé válnak az 1953-ban elhunyt alkotók művei is. Ezek között Szép Ernő művei, például a Lila ákác, az Emberszag, az Egyszeri királyfi című regényei. Német Andor írásai, például a Veronika tükre, A sárga kimonó vagy a József Attila és kora című művei - olvasható a közleményben.
Emellett szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Berény Róbert plakátjai vagy a sokáig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye, illetve a kubizmus alapítójaként is ismert Albert Glezies alkotásai.
Szintén közkinccsé válik Kálmán Imre Csárdáskirálynő, A cigányprímás, valamint a Marica grófnő című operettje, valamint Django Reinhardt, Hank Williams és Szergej Szergejevics Prokofjev önállóan szerzett művei is.
Fontos megjegyezni, hogy e szerzők műveinek egyes előadásai, vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállhatnak - emlékeztetnek az összegzésben.
Önálló építészeti tervek is szabadon felhasználhatók 2024-től: ilyenek például Sándy Gyula, Lauber László, Fábián Gáspár munkái.
Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti - hangsúlyozzák a közleményben.
Forrás: MTI
