A kormánypártok államfőjelöltje a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
– Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Novák Katalin február 10-én lemondott államfői tisztségéről, miután kiderült, hogy 2023 áprilisában elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, aki egy gyermekmolesztálási ügyben volt érintett. K. Endre a vád szerint az intézményvezető pedofil bűncselekményeinek eltussolásában segédkezett. A volt igazgatóhelyettest kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is.
Novák Katalin a kegyelmi botrány kirobbanását követően először bejelentette lemondását, majd február 12-én hivatalosan is benyújtotta azt a parlamentnek. A törvény szerint a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy ha az államfő megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül az Országgyűlésnek meg kell választania az utódját. A jelöltséghez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésétől az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja el. Az ő helyét pedig a visszatéréséig valamelyik helyettese tölti be.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves.
Forrás: hirado.hu, Alkotmánybíróság
