Kinga még februárban esett át a koronavíruson: a fertőzés enyhe tünetekkel jelentkezett, gyors lefolyásúnak bizonyult nála. Azóta azonban valami megváltozott.
A 30 éves nő kezdetben a stresszre fogta a panaszait, ám az idő haladtával azzal szembesült: a kínzó tünetek nem múlnak, és megmérgezik a hétköznapjait.
– Néha olyan köd ereszkedik az agyamra, hogy azt is elfelejtem, mit csináltam vagy mondtam egy perccel azelőtt. Baromi ijesztő érzés. Utánaolvastam a problémának, és láttam, hogy sok cikkben korai demenciaként emlegetik. Ez az elnevezés persze csak egy hasonlat, de egyáltalán nem érzem túlzónak – meséli.
Kinga állandó alacsony energiaszintje rányomta a bélyegét a munkájára, de néha úgy érzi, már a párkapcsolatát is veszélyezteti. A legrosszabb mégis a fejfájás, ami rendszeresen meggyötri. – Folyton másnaposnak érzem magam, pedig azóta rá sem tudok nézni az alkoholra – mondja.
Hasonló tünetekről számol be a szintén 30 éves Noémi is, aki márciusban esett át a fertőzésen.
– Azelőtt imádtam nagy súlyokkal edzeni, 50 kilót is könnyen felemeltem. Most a 2 kilós súlyokkal kezdtem újra, egyelőre nagyon óvatosan, de még így is hamar kifulladok. Már ez is haladás, mert az első hetekben lépcsőzni sem igazán tudtam, a tüdőmbe pedig a mai napig gyakran belenyilall egy furcsa fájdalom – fogalmazott.
Feledékenység, fáradtság, gyengeség és fejfájás: ezek a KFSZ tipikus tünetei. De mi a KFSZ, és kit érint pontosan?
Akár a betegek negyedének van olyan időszaka, hogy nem képes kikelni az ágyból
A KFSZ, azaz krónikus fáradtság szindróma egy jellegzetesen poszt-virális, tehát vírusfertőzés után fellépő tünetegyüttes, ám más ok is meghúzódhat a háttérben.
– A krónikus fáradtság a krónikus fájdalom szindróma részjelensége lehet, ahogyan más belgyógyászati kórképé is. Definíciója szerint a beteg minimum 6 hónapig pihenés, kikapcsolódás hatására sem képes megfelelően regenerálódni, és ez a mindennapjaira is hatást gyakorol. Emellett izom- és ízületi fájdalmai vannak – mondja Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a krónikus fájdalom szindróma szakértője, a neurálterápia és a HKO/TCM szakorvosa.
KFSZ-t nem csak vírus okozhat, és ha vírusról van is szó, a tünetegyüttes nem csak a korona, hanem számos egyéb vírusfertőzés következtében is kialakulhat - a pandémia azonban drasztikusan megnövelte az előfordulás esélyeit.
– A betegség tünetei a poszt-COVID szindrómával való kombinációja esetén jellemző a fáradtság, hőemelkedés, torokfájás, általános izomgyengeség, fejfájás, fényérzékenység, feledékenység, depresszió, ingerlékenység, meggyengült gondolkodási és összpontosítási képesség, valamint alvászavarok. A tünetek súlyossága napról napra változhat. Jobb napokon a páciens szinte teljes mértékben képes ellátni a feladatait, míg a rossz napokon az ágyból sem tud felkelni. Ez utóbbi érintheti a betegek akár 25 százalékát is – ismertette.
Az orvos hozzáteszi: az amerikai Solve ME/CFS Initiative nevű szervezet szerint ha egy KFSZ-beteg újfent elkapja a vírust, az jelentősen ronthatja az állapotát. A súlyossá váló krónikus fáradtság szindróma pedig talán nagyobb fenyegetést jelent, mint maga a vírus.
Sokan még mindig tömeghisztériaként kezelik
– Sajnos még az orvosi közösségben is vannak olyan hangok, amelyek szerint a KFSZ csak tömeghiszti. Pedig a bizonyítékok ellenük szólnak: a KFSZ-ben szenvedő betegek szervezetében megváltozott paraméterekkel igazolható ez az állapot – mondja a témát kutató Laetitia Adkins, brit orvosi történész.
Hogy nem hisztériáról van szó, arra az ún. PACE-tanulmány esete is rávilágíthat. Ennek során a résztvevők panaszait pusztán fokozatos testedzéssel és visekedésterápiával próbálták orvosolni. A tanulmány sikerről számolt be, ám a résztvevő betegek beperelték a szerzőket, mivel nem hozták nyilvánosságra, milyen eszközökkel mérték a “javulást”. Mint utóbb kiderült, a szerzők az értékelési skálát manipulálva próbálták jobb fényben feltüntetni az eredményeket.
A pszichés eredetet tehát nem sikerült bizonyítani, ahogyan azt sem, hogy a mozgás vagy a pszichoterápia önmagában használna a KFSZ ellen. Ezért a brit NICE (Nemzeti Intézet a Klinikai Kiválóságért) már nem is ajánlja ezeket a módszereket a szindróma kezelésre.
Adkins példaként hozza fel, hogy az 1953-as gyermekbénulási járvány idején számos nővér is ágynak esett azzal a tünetegyüttessel, amit akkor és ott egy ismeretlen vírusnak tulajdonítottak. Utólag, 16 év múltán egyes pszichiáterek már “tömeghisztériaként” hivatkoztak a nagy eséllyel KFSZ által okozott megbetegedésekre, ezzel hiteltelenítve el a tünetegyüttest. Adkins úgy látja, ilyesmi játszódhat le a “hosszú covid” kapcsán is.
A KFSZ-t ráadásul jelenleg afféle általános diagnózisként osztogatják, amit akkor kap meg a beteg, ha semmi mást nem tudnak ráhúzni a tüneteire. Így azok is idekerülhetnek, akik egyébként nem is ebben szenvednek, ez pedig tovább komplikálja a helyzetet.
– A KFSZ mérhető fizikai rendellenességeket okoz, amelyek az agyban és az idegrendszerben, immunrendszerben keletkeznek, esetleg más kórfolyamatokhoz vezetnek. Sőt, olyan tünetek is előfordulhatnak, mint pédául az ujjlenyomatok elvesztése. Igen, tényleg! Na, ezt próbálja meg valaki pszichés alapon – mondja Adkins.
Az orvosi történész attól tart: ha valaki a KFSZ-ben szenved, de soha nem voltak koronavírus-tünetei, vagy pozitív tesztje, könnyen hisztinek bélyegezhetik az aggodalmait.
– Egyes orvosok kizárhatják az ilyen embereket a hosszú covid diagnózisából, így megfelelő orvosi segítség nélkül maradhatnak. Remélem, nem így lesz, de ez egy valós lehetőség. A hosszú covid kockázatot jelent a fiatalok és az egyébként egészségesek számára is, de kevesen veszik olyan komolyan, mint azt a történelmi és tudományos adataink indokolnák – teszi hozzá Adkins.
Összetett a betegség és a terápia is
– Bár csak kisszámú hazai tapasztalatunk van a KFSZ-ről, a legfontosabb természetesen az, hogy a betegek próbálják minimalizálni a megfertőződés esélyét – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold.
– A krónikus fájdalom szindrómával járó fáradtság jelenségének megértéséhez fontos tudni, hogy a szervezet belső állandóságáért az ún. psziho-neuro-endokrin-immunrendszer (PNEI) felel. Ennek működését befolyásolja a pszichés állapot is: a félelem és a pánik csökkenti a PNEI-rendszer hatékonyságát, a napi 8 óra pihentető alvás és a megfelelő életmód azonban erősíti azt. A szokásos vitaminokon, táplálékkiegészítőkön túl érdemes lehet napi 3200 NE D-vitaminnal is segíteni az immunrendszert. Fontos e téren racionálisnak maradni, nem meggondolatlanul beszerezni mindent, ami elérhető – mondta.
Habár Arnold doktor szerint ebben az időszakban nem szerencsés a KFSZ betegeknek orvoshoz járni (hacsak nem feltétlenül szükséges), ilyenkor segíthetnek a videós vagy telefonos konzultációk. A vírus lecsengése után mindenképp érdemes segítséget kérni.
– Elsősorban azokat a szervi betegségeket kell kizárni, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Ha ez megtörtént, úgy gondolom, egy ennyire összetett problémát csak összetett módon lehet gyógyítani, karöltve a neurológussal, immunológussal, pszichológussal, gyógytornásszal. A különböző hatóanyagtartalmú, célzott injekciós kezelések és a gyógyszeres kezelés mellett próbálkozni kell a fizikoterápia különböző formáival, és az izom-, ízületi fájdalmak csökkentésének egyéb lehetőségeivel is – mondja.
Aki nyitott rá, annak ezen felül javasolja: a nyugati orvoslás eszközei mellett próbálja ki az orvosi akupunktúrát is, amely fizikai és mentális-pszichés síkon is segitséget nyújthat.
– A legfontosabb, hogy a páciens elhiggye: megszabadulhat a kínzó panaszaitól, amit sokan talán hipochondriának vélnek, holott látnunk kell, hogy a nehezen behatárolható tünetek valódi szenvedést okoznak – zárja az orvos.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
