Röplabda: Szpin Renáta távozik a BRSE-től

2019. május 7. 11:06 | behir

14 év után a váltás mellett döntött a Swietelsky-Békéscsabai Röplabda SE válogatott liberója, Szpin Renáta. A csabaiak saját nevelésű, Csipi becenévre hallgató játékosának neve egybeforr a BRSE sikertörténetével, hiszen 2005-ben kezdte el szeretett sportágát és végigjárva a ranglétrát egészen a felnőtt csapat egyik meghatározó tagjává nőtte ki magát.

 

- Hogyan kezdődött a kapcsolatod a röplabdázással?

Sz.R.: A Petőfi utcai Általános Iskolában ismerkedtem meg a sportággal, akkor ott indult a röplabdázás népszerűsítése városszerte. Bartosné Nemes Kati néni foglalkozásán egy kis teremben, 34 társammal együtt tanultuk az alapokat. Egy év után kerültem Nagy Attilához, aki mindig jött értünk a Petőfi elé 4 órára, s mindig együtt sétáltunk át a Szent Lászlóba, ahol edzést tartott nekünk. Természetesen, ahogy idősebbek lettünk, 14 körül, akkor már egyedül jártunk át a napi tréningre. Ekkor végig jártam az utánpótlás korosztályok ranglétráját és eljutottam a felnőtt csapathoz.

 

- Egészen pontosan, hogyan és mikor kerültél fel az élvonalbeli együttesünkhöz?

Sz.R.: 16 éves voltam, amikor a 2012/13-as szezonban bemutatkoztam a felnőtt csapatban. Egészen pontosan 2013 januárjában edzettem először. Az az idény sporttörténelmi siker volt számunkra és az egyesületnek is, hiszen először nyert érmet a BRSE a magyar bajnokságban. Ami pedig az azt követő idényben nyertünk, azt felsorolni is nehéz, de megpróbálom. Összesen öt magyar bajnoki arany és két bronz. A Magyar Kupában két arannyal és két ezüsttel gazdagodtam, míg a MEVZA Cup-ban két aranyérmet szereztünk.

 

- Van-e olyan szezon vagy mérkőzés, ami különösen emlékezetes marad számodra?

Sz.R.: Ha van olyan szezon, ami igazán emlékezetes, akkor az a 2014/15-ös, hiszen sérülések hátráltatták a csapatot, rengeteg problémával kellett megküzdeni. Molcsányi Rita négyes ütő pozícióban játszot,t én pedig liberóként szerepeltem. Abban az évben érettségiztem és két fronton kellett helyt állnom, mindkettő sikerült, hiszen nagyon jól sikerült az értettségi és a Vasas Óbudát legyőzve a döntőben, zsinórban második bajnoki címünket ünnepelhettük. A 2012/13-as szezonban a TF elleni bronzpárharc mindent eldöntő, ötödik mérkőzése is felejthetetlen számomra, hiszen egy rendkívül izgalmas és a végletekig kiélezett találkozó volt. De ezen kívül is rengeteg emlékezetes momentum van békéscsabai karrierem során, de felsorolni is nehéz lenne, hiszen több száz hazai és nemzetközi mérkőzés van a hátam mögött, amelyek hozzásegítettek ahhoz, amilyen játékos ma vagyok. Köszönöm mindenkinek és óriási büszkeséggel tölt el az, hogy 23 éves koromra annyi sikert és diadalt értem el, mint sokan mások több évtizedes karrier után.

 

- Kikkel szerettél a legjobban együtt játszani, kit emelnél ki? Kik azok az edzők vagy éppen hozzátartozóid, akiknek a legnagyobb szerepe volt abban, hogy sikeres legyél?

Sz.R.: Hála Istennek egyszerűen képtelenség lenne azt az álomcsapatot, vagy játékosokat felsorolni, akikkel a legjobban szerettem játszani, hiszen nagyon sok jó emberrel, nagy egyéniséggel játszottam együtt és értünk el óriási sikereket. Nagy öröm számomra, hogy rengeteg igaz barátra tettem szert eddigi röplabda pályafutásom alatt. Sokat köszönhetek Nagy Attilának és Kormos Mihálynak, hiszen ők neveltek fel, tanítottak a röplabdázásra és az életre is egyszerre. Hálás vagyok Baran Ádámnak, aki profi körülményeket teremtett a klubnál, melynek nyomán fejlődhettem és akire bármikor és bármiben számíthattam, nem volt olyan kérdés, amiben ne segített volna. Család szinten pedig édesanyám és a két nővérem támogatásának köszönhetem azt, ahol jelenleg tartok.

 

- Ha azt mondjuk, hogy BRSE akkor mi az, ami az eszedbe jut?

Sz.R.: Család, otthon – ezeket mondanám. Ahogyan befogadtak az első pillanattól kezdve, ahogy bántak velem egy nagy családra emlékeztetett. Mindig istápoltak, próbáltak segíteni nekem a csapattársak, edzők, vezetők, hiszen én voltam a legfiatalabb az öltözőben. De azt is kiemelném, ahonnan a klub indult és ahová jutott. Úgy gondolom, hogy az én személyiségem és szakmai fejlődésem párhuzamos volt a klub emelkedésével. A csapat szurkolói pedig csupaszív emberek, sokan már az út eleje óta támogatnak bennünket, mellettünk és velünk voltak jóban-rosszban.

 

- 14 év után a távozás mellett döntöttél. Mi volt ennek az oka?

Sz.R.: Nem volt könnyű döntés számomra, hiszen hosszú ideje Békéscsabán röplabdázok, itt élek és ide tartozom. Úgy éreztem, hogy megértem a váltásra. Molcsányi Rita személyében egy kiváló magyar válogatott és nemzetközi szinten is magasan jegyzett liberóval rendelkezik a csapat. Én azonban több felelősségre, kihívásra vágyok és képesnek tartom magam arra, hogy vezéregyéniséggé váljak a posztomon és a pályán. A legnagyobb tiszteletben, békében és barátságban válunk el elnök úrral, aki azt mondta, hogy bármikor tárt karokkal várnak az egyesületnél. Ezt nagyon köszönöm és nagyra értékelem, hiszen mindig a BRSE és Békéscsaba marad az otthonom, bárhova is sodorjon az élet.

 

Forrás: BRSE

 

További programok »

FEL