Állandó madaraink közé tartozik a nálunk költő két leggyakoribb sasfaj, a parlagi és a rétisas. A nálunk költő példányokhoz télen az északabbról érkezők is csatlakoznak. Rendszeresen áttelel a vörös vércse is. A leggyakoribb állandó ragadozó madár térségünkben az egerészölyv.
Kékes rétihéja (Fotó: Marik Pál)
A vonulók többsége táplálékspecialista, ilyen például a kígyászölyv és a darázsölyv. Vonul a kék vércse is, bár ő nem táplálékspecialista, de főleg rovarokkal, esetleg gyíkokkal, kisemlősökkel táplálkozik, amelyekből télen kevés van. A repülő rovarokat, főként szitakötőket zsákmányoló kabasólyom szintén vonulásra kényszerül.
Télen az északról érkező vendégekkel bővül a ragadozó madarak palettája. Októbertől kezdve szép számban érkeznek a kékes rétihéják, a Kígyósi-pusztán például számuk megközelíti az egerészölyvekét. Időnként egy-két vándorsólyom is felbukkan a térségben. Amióta enyhébbek a telek, azóta kevesebb gatyás ölyvet és kis sólymot láthatunk.
Forrás: KMNP
