Putyinnak sem érdeke a világháború – interjú dr. Kiss Rajmunddal

2023. március 1. 17:13 | D. Nagy Bence

Oroszország Ukrajnával szembeni offenzívája 2022. február 24-én kezdődött el, az elmúlt egy évben pedig véres háborúvá vált több mint 42 ezer halottal, valamint megközelítőleg 14 millió menekülttel. Dr. Kiss Rajmunddal, a Mathias Corvinus Collegium diplomáciai műhelyének vezetőjével beszélgettünk a háború első évfordulója kapcsán a Magyarországot érintő legfontosabb kérdésekről.

 

– Nincs ma talán fontosabb, a közbeszédet jobban tematizáló esemény, mint az orosz-ukrán háború. Kezdjük onnan, ahová a legtöbb interjú eljutni szokott: beszélhetünk-e világháborús eszkalációról?

– Nem nulla százalék, de még mindig nagyon alacsony ennek az esélye. Oroszországot most talán még annál is jobban sikerült elszigetelni, mint amennyire a hidegháború leghidegebb napjai során a Szovjetunió volt. Tehát korábban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között sem volt olyan feszült a helyzet, mint most. Azt látjuk, hogy a NATO mint közösség egységesen nincs harcban Oroszországgal, de főleg a NATO-tagállamok vezető tagállamai – és az Európai Unió is – soha nem látott támogatásban részesítik Ukrajnát. Megközelítőleg 100 milliárd dollár értékben kapott Ukrajna pénzt, fegyvert és humanitárius segítséget. Ez természetesen fokozta a feszültséget Oroszország és a nyugat között, de azt gondolom, hogy az orosz elnöknek sem érdeke, hogy tovább eszkalálódjon a háború. Még akkor sem, ha esetleg a szomszédai, például Finnország NATO-tagállam lesz.

 

– Sok hang hivatkozik az orosz-ukrán konfliktusra úgynevezett proxy-háborúként. (A proxy-háború, vagyis meghatalmazott háború egy fegyveres konfliktus két állam vagy nem állami szereplő között, amelyek közül az egyik vagy mindkettő más, az ellenségeskedésben közvetlenül nem érintett felek kezdeményezésére vagy nevében cselekszik - a szerk.)

– Ez biztosan így van. Mi ezt már tavasszal mondtuk, most már mindenki tudja. Ezt az Egyesült Államok mindig is tudta, de a biztonságpolitika, a diplomácia iránt kevésbé fogékonyak számára is világossá vált. Nézzük meg, hogy ki támogatja Ukrajnát: a teljes nyugati világ. Joe Biden amerikai elnök egyébként igazat mondott nemrég a varsói beszédében, miszerint Vlagyimir Putyin elnök alábecsülte a nyugatot. Senki nem gondolta, hogy a széttöredezett, fragmentált nyugat és a NATO így, szinte egy emberként fogja támogatni Ukrajnát. Erre korábban sem a NATO, sem az unió történetében nem volt példa. Azt is tudni kell, hogy mi, magyarok, akik békepártiak vagyunk és nem szállítunk fegyvert – remélhetőleg senki nem tud ennek az ellenkezőjére kényszeríteni bennünket –, milyen nyomás alatt vagyunk éppen azért, mert közvetve nem veszünk részt egy szomszédos háborúban.

 

Dr. Kiss Rajmund a 7.Tv aktuális magazinjának vendégeként az MCC békéscsabai képviseletén megtartott előadásáról beszélt.

 

– Végső soron mi az akadálya a béketárgyalásoknak? Sokan éppen az USA-t, pontosabban a Biden-adminisztrációt nevezik meg ennek okaként, ez helytálló?

– Azt gondolom, hogy ha a Biden-adminisztráció békét akart volna, akkor 2022. március 29-én megszületik a béke Isztambulban. Hiszen ott 4+1 pontban még a Krím sorsáról is megegyeztek, ahogy megegyezés született a nyelvtörvényről is. Legyünk önzők, ez nekünk, magyaroknak is Kárpátalja miatt nagyon fontos lett volna. De evés közben jön meg az étvágy, ahogy a mondás tartja: azóta rengeteg fegyvert és pénzt kapott Ukrajna és az ukrán elnök is, aki elhitte az akkori brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak és Joe Bidennek, hogy ezt a háborút megnyerheti. Sőt azt is, hogy a 2014 előtti, tehát a Krím-félsziget annektálását megelőző állapot áll vissza.

 

– “Ketten maradtunk a béketáborban: Magyarország és a Vatikán” – mondta a miniszterelnök nemrég évértékelő beszédében. Tényleg ennyire izoláltak vagyunk a véleményünkkel Európában?

– Sajnos úgy tűnik, hogy igen. A szentatya azt mondta: “tűzszünet és béke kell, a romokra épített győzelem soha nem igazi győzelem.” Ez így van és ezt mi is nagyon jól értjük, hiszen fenntartható béke kell. Történelmünkből tudjuk, hogy bő száz évvel ezelőtt az akkori nyugat egy olyan békeegyezményt tolt le a mi torkunkon és a vesztes Németországén, amely megágyazott a következő világégésnek, a második világháborúnak. Csak egy fenntartható békeszerződés fogadható el, amely nem tartalmaz előnytelen vállalásokat egyik fél számára sem. Visszatérve a kérdésre: ma Európában valóban csak a szentatya és mi képviseljük a békét. A világban azért más a helyzet, elég megnézni a múlt heti ENSZ-közgyűlést, de a szankciókat sem csupán a BRICS-országok – Brazília, India, Kína, Dél-Afrika és Oroszország – nem támogatták. Brazíliát ma valóban egy baloldali, a Biden-adminisztrációhoz közel álló elnök (a 2022-ben a konzervatív Jair Bolsonarót legyőző Luiz Inácio Lula da Silva - a szerk.) vezeti. Ő sem csatlakozott a szankciókhoz, ahogyan India sem, amelynek a lakossága az ENSZ szerint április közepére éri el az 1 milliárd 418 milliót, megelőzve ezzel Kínát.

Mi itt Európában ugyanakkor valóban magányos farkasok vagyunk. Ott vannak a kárpátaljai magyarjaink, van egy nagyon pragmatikus, eddig Európának is rengeteg előnyt jelentő gazdasági kapcsolatunk Oroszországgal. Németország több évtizedes ipari hegemóniáját, gazdasági sikertörténetét a világban ugyanaz az orosz nyersanyag alapozta meg, ami a magyar energiaigényes ágazatokhoz is kell. A 60-as, 70-es évek fordulóján indult meg Németország számára a keleti nyitás a Szovjetunió felé, és innen datálható a német gazdaság második világháború utáni tündöklése. Mert bár fantasztikus technológiával rendelkeztek, de nagyon jó áron, jó minőségben kaptak nemcsak energiahordozót, hanem nyersanyagot is.

Fotó: behir.hu

Dr. Kiss Rajmund előadást tart az MCC békéscsabai képviseletén. (j.: Mittag Mónika képviselet-vezető)

 

– Erről vált le most Európa.

– Igen és ez egy nagyon fájdalmas lecke lesz. Hosszú távon lehet, hogy ez egy zöld átállást hoz, és egy komolyabb kutatás-fejlesztést fog elősegíteni, ahogy mondjuk a koronavírus esetében, ugyanakkor – maradva a példánál – az unió gazdasági versenyképességének csökkenésére itt egy-két éven belül nincs vakcina. De nézzük meg, hogy mi történt Norvégiában vagy az Egyesült Államokban, ahol soha nem látott eredményeket hoznak az energiaipari cégek. Természetesen az Európai Unió gazdasági recessziójának több versenytársunk örül a világban.

 

– A napokban Petr Pavel megválasztott cseh elnök egy fórumbeszélgetésen azt mondta, hogy kérdésessé vált a Magyarországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Csehországot tömörítő V4 szövetség ereje. Mit jelent a mostani háborús helyzetben a visegrádi országok szerepe és mit jelenthet az együttműködésre nézve Pavel kijelentése?

– A háborús konfliktus sajnos arra is alkalmas, hogy a nem háborús felekből is a szokásosnál erősebb érzelmeket váltson ki, ez tulajdonképpen minden visegrádi szövetségesünk esetében elmondható. Az biztos, hogy Magyarország álláspontja a háború első napjától fogva világos, transzparens és konzekvens. Az első pillanatban közöltük, hogy minden nemzetközi jogot megsértett az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A miérteket a történészekre bízzuk, de a következményeket sem látjuk még. Vlagyimir Putyin az elmúlt héten azt mondta, hogy ezt a háborút a nyugat robbantotta ki. Mi ezt sem mondtuk, mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk, hogy mik voltak az előzmények. De az tény, hogy mind Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, mind Putyin elnök tárgyalni akart az Egyesült Államokkal és a NATO-val is 2021 őszén-decemberében, és senki nem tárgyalt velük.

Visszatérve hozzánk: elítéltük a háborút, Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtása indult meg, több mint egymillió ember érkezett hazánkba. Természetesen nem mindenki maradt itt, de aki igen, az iskolát, munkát, ellátást, szállást, élelmet kapott, mindezt úgy, hogy amikor az unió már több országnak kifizette az erre szánt összegeket, mi még mindig nem kaptuk meg. Persze nem ezért cselekedtük, az ember úgy segítsen, hogy nem dicsekszik vele. A legelső pillanatban világossá tettük, hogy Magyarország nem fog beavatkozni ebbe a háborúba sem közvetve, sem közvetlenül. Lengyelország még tavasszal felajánlotta, hogy szárazföldi békefenntartó csapatokat küldene, magyarul belép a háborúba. Erre mondta akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy békefenntartót csak akkor lehet küldeni, ha már béke van. Most is ugyanazt mondjuk, amit kezdetben: nem küldünk fegyvert és nem veszünk részt a háborúban. Ezt persze sokan mondták a háború kitörésekor.

Emlékszem, amikor húsvét körül Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy csak pajzsokat, sisakot és pénzt küldenek. Most pedig már a legkomolyabb Leopard tankokat is az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátják, tehát több államnak megváltozott a véleménye. Igaz ez az energia kérdésekre is, hiszen ha csak a versailles-i uniós csúcsot nézzük, akkor ott Emmanuel Macron, Scholz és az EU vezetése Ursula von der Leyen asszonnyal az élen megállapodtak a magyar delegáció örömére, hogy az energia vörös vonal, ahogyan ezt látjuk is. Egy hete tartott a háború, amikor felajánlottuk Budapestet – ha már volt Budapest Memorandum – a béketárgyalások helyszíneként. Mi konzekvensen a békét képviseljük, ma ebben Európában valóban Ferenc pápa az egyetlen partnerünk.

 

– Nem elbagatellizálva a helyzet komolyságát, de példának okáért az igen népszerű Tom Clancy-féle politikai thrillerek nyomán akár fel is merülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megpuccsolásának kérdése. Lehet-e ez egy valós forgatókönyv és ha igen, mi következne belőle?

– Szerintem nem, de a háború előtt néhány nappal a legnagyobb biztonságpolitikai szakértők, beleértve a magyarokat is azt mondták, hogy a háború elkerülhető, nem lesz harc. Amikor kitört a háború, a CIA azt mondta, hogy egy hétig sem fog tartani. Nagyon nehéz okosnak lenni, okoskodni meg nem szeretnék, arról szeretek beszélni, amiről tudok. Nem látom a puccsnak reális esélyét. Jelenleg Volodimir Zelenszkij népszerűsége 90 százalék körül van, ami bő egy évvel ezelőtt mondjuk 16 százalék volt, tehát a háború valóban összerántotta Ukrajnát és megszületett az ukrán nemzetállam – sajnálatos, hogy ilyen körülmények között, bár ez is egy folyamat volt természetesen. Nem tudom elképzelni, hogy most bárki leváltaná Zelenszkij elnököt.

További programok »

Itthon

Nem kenyerünk a szemfényvesztés! – látásápolás nyáron

Legyen szó szemcseppekről, vitaminokról, vagy akár napszemüvegekről, a látószervünk a bőrhöz hasonlóan kiemelt és tudatos védelmet igényel. Nyáron intenzíven vigyáznunk kell, amikor a forróság, az UV, a gyakrabban előforduló bulizás, valamint sokaknál a pollen is árt a szemnek.
11:45
FEL