Egy friss elemzés szerint a magyarok nagy része szerint a boldogulás szempontjából nem mindegy az sem, hogy hazánkban valaki milyen nemű vagy milyen származású.
Az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatása a méltányosság, az egyenlőség és a generációk közötti mobilitás kérdéskörét vizsgálta, a hétfőn publikált Eurobarometerből pedig többek közt kiderült, hogy amíg Bulgáriában ötből egy ember szinte mindig magányosnak érzi magát, addig hazánkban ilyen tekintetben jobb a helyzet: „csak” minden tizedik magyar (11 százalék) érez így – írja a 24.hu.
Az uniós országok lakóit arról is kérdezték, általánosságban megbíznak-e az országuk lakóiban, a finnek 85, a dánok 82, a svédek 76 százaléka felelt igennel. A rangsor alján Ciprus és Görögország 24 százalékkal, valamint Szlovákia áll 23 százalékkal. Magyarország abból a szempontból emelkedik ki, hogy nálunk mondták közel legtöbben (11 százalék), hogy nem értenek egyet azzal, hogy a legtöbb emberben megbízhatnak az országban.
Tizenegy uniós országra igaz, hogy a lakosság egyetért azzal, hogy a bevándorlás jó dolog, viszont nyolc országban a lakosság legalább fele nem így vélekedik.
A leginkább bevándorlásellenes hely egyértelműen Magyarország, ahol a lakosság 70 százaléka nem tartja jónak a bevándorlást, a lakosság több mint fele (51 százalék) pedig kifejezetten ellenzi.
Huszonhárom uniós ország lakói jó dolognak tartják a globalizációt, leginkább Svédország, Dánia, Írország és Luxemburg ért egyet a kérdéssel. Görögország az egyetlen, ahol a többség (51 százalék) nem tartja hasznosnak a jelenséget. Magyarországon is nagy számban vannak az ellenzők, hazánkban a második legnagyobb azok aránya, akik kifejezetten nem értenek egyet azzal, hogy a globalizáció hasznos lenne.
Csak három olyan uniós ország van, ahol a lakosság többsége egyetért abban, hogy a magas szintű oktatás alapvetően fontos az életben való előrejutáshoz: Németország, Ciprus és Ausztria. Azonban amíg az unió lakosságának átlagosan 6 százaléka gondolja azt, hogy az oktatás nem fontos az előbbre jutáshoz, addig Magyarországon ez a szám 16 százalék.
A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, a különböző országok lakói szerint mennyire fontos az életben való előrejutáshoz a megfelelő emberek ismerete:
Magyarországon 94 százalék szerint alapvetően fontos vagy fontos mindez, míg mindössze 6 százalék érzi úgy, hogy nem fontos a megfelelő emberek ismerete az előrejutáshoz.
Összehasonlításképp, amíg minden tíz magyarból négy alapvetően fontosnak tartja a megfelelő emberek ismeretét, addig ez az arány Hollandiában például tízből egy.
A felmérés során azt is vizsgálták, hogy az uniós polgárok mit gondolnak, a jómódú családi háttér mennyire befolyásolja az életben való előbbre jutásukat. Huszonhárom tagország lakosságának többsége állította, hogy a gazdag felmenők alapvetően fontosak vagy fontosak ebben a tekintetben.
Magyarország a rangsor élén áll, hazánkban ugyanis az emberek 89 százalék tartja alapvetően fontosnak vagy fontosnak a jómódú családi hátteret az életben való előrejutáshoz.
A számok akkor beszédesek igazán, ha megnézzük a lista másik végét, ugyanis Dániában például mindössze két százalék tartja alapvetően fontosnak, 32 százalék pedig fontosnak a kérdést, 65 százalék szerint pedig egyáltalán nem fontos tényező az életben való előrejutáshoz a jómódú családi háttér.
A megfelelő emberek ismeretén túl a legfrissebb Eurobarometerben kitértek arra is, hogy a politikai kapcsolatok mennyire fontosak az uniós polgárok szerint az előrejutáshoz. Magyarország itt is a lista élmezőnyében szerepel, hazánk ugyanis a harmadik helyet érte el, miután
a megkérdezettek 81 százalék szerint pedig fontosak a politikai kapcsolatok az előrejutáshoz az életben.
A lista végén az előbbihez hasonlóan Dánia szerepel, ahol mindössze 2 százalék szerint alapvetően fontos, 32 százalék szerint pedig fontos politikai kapcsolatokkal rendelkezni az előrejutás reményében. A dánok 65 százaléka szerint pedig egyáltalán nem fontos mindez.
A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, a válaszadók szerint bizonyos etnikai származás befolyásolja-e az életben való előrejutást. A lista élén Magyarország végzett, mivel amíg ez EU-s állampolgárok 6 százaléka tartja ezt alapvetően fontosnak, addig hazánkban a megkérdezettek 20 százaléka. Ezen kívül a magyarok több mint fele szintén fontosnak tartja mindezt, és csak 28 százalék szerint nem számít az etnikai származás az előrejutásban.
A felmérésben rákérdeztek arra is, az uniós polgárok szerint számít-e az életben való előrejutáshoz, hogy valaki férfinak vagy nőnek születik az adott országokban. A lista élén újfent Magyarország végzett, miután
hazánkban a megkérdezettek 68 százaléka szerint fontos az előrejutás szempontjából, hogy valaki milyen nemű.
A lista végén Lettország áll, ahol ezzel ellentétben 76 százalék szerint ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy valaki férfi vagy nő.
A kutatás során választ kerestek arra is, az uniós állampolgárok hova helyeznék magukat egy egytől tízig skálázott társadalmi ranglétrán. Amikor az volt a feladat, hogy önmagukat helyezzék el ezen a létrán másokhoz viszonyítva, a magyarok ötös pontszámot adtak maguknak, ami a negyedik legalacsonyabb az EU-ban. Az élen Hollandia áll 6,8-as pontszámmal.
Ha ugyanez a kérdés nem az adott személyekre, hanem azok szüleire irányul, akkor Magyarország még egy helyet csúszik hátrébb a listán, hazánkban ugyanis a válaszadók 4,8-ra pontozták szüleik helyzetét másokhoz képest. Ennek a listának is Hollandia áll az élén 6,6-os pontszámmal.
Egyetért-e azzal, hogy hazájában túl nagyok a jövedelemkülönbségek? – hangzik a kérdés a kutatásban, amivel a magyar válaszadók 91 százaléka felelt igennel. Rákérdeztek arra is, a kormány feladata lenne-e, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket csökkentse: ezzel a magyarok 87 százaléka ért egyet.
