A békéscsabai Márk Krisztina ha tud, segít. S általában tud. Ha kell, rászoruló gyerekeknek gyűjt ruhát, ha kell, csapatot toboroz, hogy a határon szolgálatot teljesítő rendőröknek ételt vigyen. Ősszel egy Sopron mellett, Fertőszentmiklóson lakó, beteg kisfiút karolt fel úgy, hogy akkor még nem is látta a gyermeket. Vámosi Petike fél karral született, gerincműtétre vár, de ehhez meg kell gyógyulnia a bőrrákból.
Márk Krisztina lányos alkatú, vékony nő. Nem is gondolná az ember, hogy három gyermekes anyuka. Amikor elkezd mesélni és sorra jönnek az akciók, amikben részt vesz vagy vett, még jobban elcsodálkozik az ember: hogyan van minderre ideje, ereje a családja mellett. Krisztina viszont úgy érzi, ez semmiség, örül, ha segíthet.
Karácsonykor rászoruló gyerekek miatt kért segítséget az egyik közösségi oldalon. Végül annyian hoztak ruhát a kicsiknek, hogy alig fért el a lakásukban. Ugyanilyen energiával vetette bele magát abba, amikor a menekülthelyzet miatt a rendőröknek, határőröknek kellett egy kis lelki támogatás a határon.
– Tehetősebbek és szegényebbek is beszálltak az akciónkba, amit egy csapattal vittünk végig – mondta Márk Krisztina. – Szívet szorongató pillanat volt, amikor egy szerény körülmények között élő család gyermeke vásárolt be a zsebpénzéből az egyenruhásoknak és levelet is írt nekik mellé. Meglett férfiak is meghatódtak, ami nem csoda, hiszen volt olyan egyenruhás, aki egy huzamban három hetet töltött távol a családjától. Jólesett neki egy-egy jó szó.
A békéscsabai anya véletlenül, az interneten bukkant rá Vámosi Petike történetére. Azonnal kikutatta az anyuka telefonszámát, negyven percet beszélgettek telefonon. Mint Krisztina mondja, akkor még csak érdeklődni szeretett volna, menet közben jött az ötlet, hogy segítenie nekik. A család ugyanis önerőből nem boldogulna, hiszen a kezelések miatt rendkívül sokat kell utazniuk, másrészt a szülőknek nincs számítógépük otthon. Így viszont, hogy Békéscsabáról az asszony, Nagykanizsáról pedig Gerencsér Péter segít, az egész országot sikerült mozgósítani.
– Ősszel találkoztam először Petikével személyesen. Akkor szembesültem vele először, hogy kisfiúnak van egy nagyon csúnya bőrbetegsége is, amire az orvosok akkor azt mondták, csak ekcéma – mesélte Márk Krisztina. – Végül a szülők addig mentek, amikor el nem jutottak egy klinikáig és kiderült, hogy Petikének egy igen ritka bőrrákja van, ami szerencsére gyógyítható. Ehhez viszont kemoterápia szükséges. A szülőkkel, Katékkal együtt nagyon bízom benne, hogy ha vége a terápiának, minden rendben lesz és következhet a következő nagy kihívás, a gerincműtét. Petike ugyanis fél karral született és egyre inkább elgörbül az egész teste, félrebillen a feje. Egyelőre nem lehet tudni, hol végzik el az operációt. Lehet, hogy Svájcban, lehet Magyarországon áll össze a megfelelő csapat. Hiába fizeti a TB a beavatkozást, a körülmények biztosítása, a család utaztatása, elszállásolása mind nagy anyagi teher.
A család hatéves lánya, Dzseni nagyon szereti az öccsét, segíti, simogatja, szórakoztatja. A Vámosi család nagyon összetartó, éppen ezért nem csoda, hogy amikor csak teheti, nemcsak az anyuka, hanem az apuka is megy a nagyobb kezelésekre, műtétekre a kisfiúval. Az egyetlen gondot a szállás szokta jelenteni. Amikor azonban kiderült Peti bőrbetegsége, egy panzió tulajdonosa felajánlotta, hogy ingyen lakhat nála Kata férje és a kislányuk, amíg csak akar.
- Kata sokszor megkérdezte, hogy ha minden rendben lesz, akkor is tartjuk a kapcsolatot – mondta Krisztina. - Nekem ez természetes, hiszen annyira hiányoznának. Csak legyen már minden rendben!
