Palkovics: Jó úton halad a felsőoktatás átalakítása

A második tanév kezdődik az új felsőoktatási rendszerben.

Az oktatási államtitkár szerint a felsőoktatás átalakításának eddigi eredményei azt jelzik, hogy jó úton haladnak.

Palkovics László a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepségén pénteken a fővárosban kiemelte: a második tanév kezdődik abban a felsőoktatási rendszerben, amit 2014-ben kezdtek kialakítani. Az eddigi eredmények azt jelzik, hogy jó úton haladnak – hangoztatta.

Az egyik legfontosabb előrelépésnek azt tartotta, hogy a tanulni vágyó fiatalok bizalma megerősödött a felsőoktatás iránt, idén öt százalékkal többen nyújtottak be felvételi kérelmet, mint tavaly. Eközben a 18-19 évesek száma közel háromezerrel kevesebb, mint korábban – jegyezte meg.

Kiemelte: a diákok sokkal világosabban látják, melyik intézménynek mi az erőssége, melyik szakot, hol érdemes tanulni.

Palkovics László beszélt arról is, hogy keresni kell a további együttműködési lehetőségeket a felsőoktatási intézmények között amely a teljes magyar felsőoktatás és az adott intézmény esetében is jelenti a hatékonyság és a versenyképesség további növekedését is.

Az oktatási államtitkár szerint 2020-ra 15-20 százalékkal több hallgatónak kellene végezni ahhoz, hogy a piaci elvárásokat ki tudják elégíteni. Szükség van tehát arra, hogy a hallgatók ne csak elkezdjék a tanulmányaikat, hanem minél többen sikeresen is fejezzék be, hiszen a magas hozzáadott értékű hazai termelés magasan kvalifikált fiatalokat kíván – rögzítette.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a felsőoktatási intézmények adósságállománya az elmúlt másfél évben lényegében megszűnt, amiért köszönet jár a rektoroknak és a kancellároknak.

 

Béremelés, átalakítások

Hozzátette: a felsőoktatásban 2017-18-ban további 5-5 százalékos garantált béremelés követi az idei növekményt.

Az átalakítások tovább folytatódnak, és további jelentős béremelést szeretnének biztosítani a felsőoktatásban dolgozók számára – jelezte. 

Kitért a Corvinus korábbi gazdálkodási nehézségeire, majd hozzátette: 2015-re az intézmény adósságállománya megszűnt, és mára az egyetem  jelentős fejlesztési forrásokkal rendelkezik, és saját fejlesztéseket valósít meg.

 

A Corvinus lassan 100 éves múltra tekint vissza

Szólt arról, hogy az intézmény vezetői a fiatalok szemében vonzóvá tudták tenni a Corvinust, ahol idén 9500-an szerettek volna tanulni, s most 3300 első éves hallgatót köszönthetnek.

Rámutatott: 2017-ben a közgazdaságtudományi kar újra indít osztatlan, ötéves szakot, amely a hosszú távon magas színvonalú oktatás iránt elkötelezett hallgatók számára kínál nemzetközileg is versenyképes képzést.

Megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal való együttműködés keretében új szervezeti egységek jöttek létre és szakok, specializációk újultak meg a munkaerő-piaci igényeket szem előtt tartva.

Lánczi András, a BCE rektora – aki az ünnepség elején vette át az intézményvezetői láncot – arról beszélt, hogy Magyarország egyik legmegbecsültebb egyeteme a Corvinus, amely lassan százéves múltra tekint vissza.

Hozzátette: a magyar gazdasági és politikai elit jelentős része erről az egyetemről került ki az elmúlt fél évszázadban.

A rektor a hallgatóktól szerénységet kért és azt, hogy odaadással forduljanak a tudás megszerzéséhez. Azt szeretnék, ha a Corvinus a diákoknak és az oktatóknak egyaránt mind teljesebb életet nyújtana, és nemcsak a tudás eszméjére építene, hanem közösség is lenne – mutatott rá az intézményvezető.

Rögzítette: az egyetemről egyre inkább kétnyelvű intézményről érdemes gondolkodni.

Kitért arra is, hogy "az egyetem eleve politikai térerőben helyezkedik el, de ez nem jelenti azt, hogy az egyetemen aktív politizálásnak helye volna", pártpolitikai értelemben biztosan nincs.

A rektor beszélt arról, hogy példát kívánnak mutatni abban, miként lehet minél inkább függetlenedni az államtól. Szeretnének kitörni abból a nehezen fenntartható állapotból, hogy az oktató rosszul van megfizetve és ezért több állást is kell vállalnia. A teljesítmény alapján úgy kell megfizetni az oktatót, hogy képes legyen kutatni és egyedül az egyetemi fizetéséből megélni – hangsúlyozta, hozzátéve: kitörési pont szeretnének lenni az oktatási és kutatási teljesítmények, a közösségépítés területén is.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója kiemelte: egy jó egyetemnek az a szerepe, hogy jól felkészítse a hallgatókat a jövő különböző kihívásaira. Egy jó egyetem visszatükrözi, amit a világról gondolnak, a jövő egyeteme is ilyen lesz, a sikereikből, világlátásukból, kíváncsiságukból építkezik – mutatott rá. Kitért arra, hogy a digitális képességek fejlesztése az egyetemeken is rendkívül fontos.

Forrás: MTI

Megosztás:

Címke: , ,