Öt-hat százalékkal növekednek a bérek

Szakértők szerint a fogyasztás a gazdasági növekedés motorja.

Az év egészére 5,4-6 százalékos bruttó bérnövekedésre számítanak az MTI-nek kedden nyilatkozó elemzők, akik szerint a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés fő motorja a következő időszakban. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint az idén 5,4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó növekedést eredményezhet. Úgy vélte, egyebek mellett az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
 Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, és ő is úgy véli, hogy az év során elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés fő motorja.

Azt is bejelentették, hogy több mint 3 éve folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ezt kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva mondta el. Az NGM közleményében kiemelte a versenyszféra rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülését. A KSH közlése szerint áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8,0 százalékkal emelkedtek. Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér emelkedés. A köz- és a versenyszférában is jelentős volt a béremelkedés – tette hozzá.
    Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendkívül alacsony infláció miatt a bérek nominálisan és vásárló értéküket tekintve azonos mértékben emelkedtek.
    A pénzügyi területeken volt a legmagasabb, a mezőgazdaságban pedig a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset – mondta az államtitkár.
    Az év további részében is béremelésre számítanak, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd – fogalmazott Cseresnyés Péter.
    Az NGM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 áprilisához képest. A magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon – írták.
    Ismertették, hogy január-áprilisban a bruttó kereset 256 500, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 170 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 177 700 forintra becsüli a statisztikai hivatal, a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 274 100, a költségvetési intézményeknél 263 500, míg a nonprofit szervezeteknél 244 000 forint volt a bruttó keresetek átlaga az év első harmadában.
    A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 12,2 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,6 százalékos volt a január-április hónapok átlagában – írta a gazdasági tárca közleményében.

Forrás: MTI

Megosztás:

Címke: , ,