A miniszterelnök a lap szombati számában megjelent húsvéti interjúban hozzátette: “Magyarországon a nemzeti kormányzás folyamatos nyomás és támadás alatt áll, így minden választás legfontosabb tétje, hogy a magyar emberek érdekét szolgáló Országgyűlésünk és kormányunk lesz-e, vagy idegen érdekeket szolgál majd”.
Felidézte: “2010-ben mi sem egyszerűen kormányzásra vállalkoztunk. Azt akartuk, hogy hazánk újjászületett lelkületű, saját teljesítménye okán megalapozottan derűlátó, boldog ország lehessen”.
Arra a kérdésre, miként éli meg, hogy sokan nem azonosulnak az általa említett derűlátó ország képével, Orbán Viktor azt válaszolta: ez természetes dolog. “A demokráciát választottuk a modern magyar állam létformájaként. A demokrácia pedig olyan rendszer, amelyben mindenki szabadon gondolkodhat, szabadon alakíthatja ki a véleményét” – fejtette ki. Hozzátette: “Egy érvelés- és vitaalapú rendszerben elkerülhetetlen, hogy véleménykülönbségek legyenek. A kérdés csak az, hogy megvan-e bennünk a békés egyet nem értés képessége”.
Megjegyezte: “Számolnunk kell az irigységgel is, ami szintén emberi dolog. Ne felejtsük el, hogy hány százalékon állt a munkanélküliség, amikor átvettük a kormányzást. Mekkora volt a rezsi, mennyi adót fizettek az emberek, és hol járt az államadósság. Mi munkát adtunk az embereknek, csökkentettük a rezsit, levittük az adókat és leszorítottuk az államadósságot” – emlékeztetett.
A lapnak arra a kérdésére, hogy nem túl széles-e a front, amellyel hadban áll, a miniszterelnök azt válaszolta: “Ha elfogadnánk, hogy Brüsszelből vagy más politikai, pénzügyi központokból diktáljanak, hogy magyar vagy amerikai milliárdosok mondják meg, hogy mi legyen hazánkban, akkor konfliktusaink sem lennének”. Kiemelte: “Ma olyan időket élünk, amikor a nemzetközi politika hadszíntér. Az európai nemzetek függetlensége és szabadsága a tét. A hadszíntér középpontjában pedig a migráció áll. A Soros-egyetem, a nemzetközi lobbiszervezetek átláthatósága, a pénzügyi stabilitás mint mellékhadszínterek jelennek meg a mostani kampányfőpróbán”.
Hangsúlyozta: “Ma a legnagyobb európai vita a migrációról szól, ezen áll vagy bukik a jövőnk, Európa sorsa… A kérdés az, hogy ugyanaz a szellem, civilizáció, kultúra, gondolkodásmód határozza-e meg a karakterét az európai országoknak, mint a szüleink, nagyszüleink idején, vagy valami egészen más”.
A viták tüzét az lobbantja fel – fogalmazott -, “hogy akik magukat liberálisnak és baloldalinak mondják, és akiket nemzetközi erők – élükön Soros Györggyel – pénzükkel, hatalmukkal, hálózataikkal támogatnak, azt állítják, hogy a migráció elleni fellépés helytelen, célszerűtlen, erkölcstelen”. Hozzátette: “Mi ezzel szemben meg akarjuk őrizni Európa fundamentumait. Nem akarunk párhuzamos társadalmakat, nem akarjuk kicserélni a népességet és nem akarjuk a keresztény civilizációt egy másfajtával leváltani. Ezért mi kerítést építünk, védekezünk, és nem engedjük, hogy a migránsok elárasszanak bennünket”.
Hangsúlyozta azt is: “A britekkel szemben mi maradunk az EU-ban. Nem vagyunk sziget, a mi országunk és életünk Európa része. Itt a helyünk. A sorsunk össze van kötve a kontinens többi országáéval. Egyetlen lehetőséget látok, és ez az Európai Unió működésének megreformálása. Ezért vagyunk mi Brüsszelben reformellenzék”.
Arra a kérdésre, hogyan áll a politikai közössége ebben a küzdelemben, Orbán Viktor azt válaszolta: a nemzeti kormány felhatalmazása, többsége acélos, elszántsága feszes. “Egység is van, cselekvőképességet megbontó vitáink nincsenek.” Mint ezzel kapcsolatban mondta, a Közép-európai Egyetemről alkotott “eltérő nézetek nem befolyásolják az elsöprő többséget és egységet, amely nemet mond a migrációra és a mögötte húzódó Soros-féle hálózatra”. Kiemelte azonban, hogy az “egyetem érzékeny dolog, szellemről, tanulásról szól, és az egyetemek ügye fontos és érzékeny téma, még akkor is, ha a Soros-intézményben tanuló diákoknak csak alig több mint tíz százaléka magyar”. Hozzátette: idővel nyilvánvalóvá válik, hogy a félelmek alaptalanok, és lassan mindenki rá fog jönni, hogy nem egyetembezárásról van szó, hanem arról, hogy a törvények minden magyar egyetemre egyformán vonatkoznak.
“Nem hiszem, hogy a polgári értelmiség szívesen árulna egy gyékényen azokkal, akikről a hamarosan elfogadandó törvény eredményeképpen világosan kiderül: külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból végzik a tevékenységüket” – jegyezte meg. “Az egész ügy arról szól, hogy Soros György a nyilvánosság elől rejtetten, magyarországi szervezetein keresztül temérdek pénzzel támogatja az illegális bevándorlást… Nyomás alatt akarja tartani azt a Magyarországot, amely még egy Soros Györgytől is elvárja, hogy betartsa a törvényeit” – részletezte. “Azt mondom, hogy Soros Györgyöt nem szabad lebecsülni, egy nagy hatalmú, mindenre elszánt milliárdos, aki nem ismer se istent, se embert, ha az érdekeiről van szó. Meg akarjuk védeni Magyarországot, ezért vállalnunk kell a küzdelmet is” – jelentette ki.
Emlékeztetett, minden jelentős döntés előtt törekedett arra, hogy bevonják az embereket a legfontosabb ügyek megvitatásába. “A nemzeti konzultációkkal nemzeti egyetértési pontokat próbáltam létrehozni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a személyes támadások ügyében Margaret Thatcher szavait tartja szem előtt: “Mindig örülök, ha a személyemet támadják, mert ez azt jelenti, hogy a politikámat nem tudják”. Hozzáfűzte: “Természetesen nem hibátlan a kormány, és még sok gondot kell orvosolni. Van mit joggal kritizálni, de összességében Magyarország lassan összeszedi magát és magára talál”.
forrás: hirado.hu
