November 4. – félárbocon a nemzeti lobogó az Országház előtt

2020. november 4. 09:53 | behir.hu

Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbocon marad a nemzeti gyásznapon.

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel, majd a Szózat zenéjére eresztették félárbócra. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. A Parlamentre kitűztek egy lyukas magyar zászlót és egy fekete gyászzászlót. A koronavírus-járvány miatt a rendezvényen közreműködők - a lovas díszegység és a központi zenekar tagjait leszámítva - valamennyien maszkot viseltek.

A központi megemlékezések oszágszerte elmaradnak, de aki szeretné, leróhatja kegyeletét.

 

MTI fotó: Kovács Attila

 

Hatvannégy esztendeje, 1956. november 4-én, hajnali 5 óra 20 perckor, amikor a rádióban elhangzott Nagy Imre miniszterelnök drámai hangú közleménye, már közel másfél órája megindult a magyar főváros ellen a hírhedt Forgószél hadművelet a szabadságharc vérbe fojtására. A Szovjetunió 16 hadosztállyal és 2000 harckocsival támadta meg Magyarországot. A művelet kezdetét a „Mennydörgés-444” (Grom-444) jelszó elhangzása jelezte.

Nagy Imre beszédében nem adott, nem adhatott parancsot az ellenállásra, de nem is tiltotta meg a védekezést. Ő maga viszont a reggeli órákban a jugoszláv nagykövetségre érkezett, ahol többek között Donáth Ferenc, Losonczy Géza és Lukács György is menedéket kért. Távozása után a parlamentben maradtakhoz csatlakozott Bibó István, valamint Mindszenty József bíboros, aki még aznap átment az amerikai követségre, ahol menedékjogot kapott. A kormány tagjai közül csak Bibó István maradt a Parlament épületében, aki mint az egyedüli törvényes magyar kormány képviselője felhívást intézett a magyarokhoz és a világhoz. Egyfelől felszólította a magyar népet, hogy „a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyvereivel éljen". Másfelől kérte a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését a leigázott magyarság szabadsága érdekében. A parlament épületét november 6-án hagyta el.

Hatvannégy esztendeje, 1956. november 4-én indult meg a Szovjet Hadsereg inváziója hazánk ellen 16 hadosztállyal és 2000 harckocsival. A háromnaposra tervezett hadművelet helyett egyhetes, súlyos harcok árán tudták vérbe fojtani a magyar forradalmat. A szabadságküzdelem drámai bukását meghamisított rádióbeszédek és alkotmányellenes kinevezések kísérték.

November 4-ét a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

Forrás: MTI, hirado.hu
  

További programok »

FEL