November 25-e a Nők elleni erőszak megszüntetésének napja

2020. november 25. 18:21 | behir

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította 25-ét a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává. Becslések szerint a nők 35%-a tapasztal erőszakot élete során, egyes országokban ez az arány a 70%-ot is eléri. A családon belüli erőszak azonban nem csak a nőket érinti, hanem a gyermekeket és a férfiakat is. A koronavírus-járvány miatti karantén robbanásszerűen fokozta az erőszakot: egyes európai országokban a bántalmazás harmadával növekedett.

A nők és lányok még mindig nap mint nap esnek erőszak áldozatául, az Európai Unión belül és kívül egyaránt. Az emberi jogok e megsértése mindent átható jellegű, és a legváltozatosabb formákban jelentkezik: szociális háttértől függetlenül fordul elő, akár otthon, akár a munkahelyen, az iskolában, az utcán, sportolás közben vagy online. Korlátozza, hogy a nők és lányok a társdalom valamennyi színterén – a politikai, a kulturális, a társadalmi és a gazdasági életben – teljeskörűen részt vegyenek.

Európában háromból egy nőt már ért fizikai és/vagy nemi erőszak. Az EU-n belül az emberkereskedelem áldozatainak 80%-a nő. A fejlődő országokban minden harmadik lányt 18 éves kora előtt adnak férjhez.

A nők és lányok ellen elkövetett erőszak az emberi jogok megsértésének egyik legelterjedtebb és legrombolóbb formája a világon. A becslések szerint a nők 35%-a tapasztal erőszakot élete során. Egyes országokban ez az arány a 70%-ot is eléri. 

A bántalmazásról elsőként a fizikai erőszak jut eszünkbe: az ütés, rúgás, fojtogatás stb. A szexuális erőszak is egyértelműen bántalmazás, de ebbe nemcsak az akaraton kívüli közösülés tartozik bele, hanem minden olyan szexualitással kapcsolatos kényszer, ráhatás, amit a másik fél nem szabad akaratából szeretne megtenni. A szóbeli erőszak talán sokaknak eszébe sem jut, pedig a lekicsinylés, gúnyolás, fenyegetőzés is ide tartozik. Ehhez szorosan kapcsolódik a lelki erőszak, amikor a bántalmazó az áldozat alapvető érzelmi igényeit és szükségleteit tagadja meg, elszigeteli más családtagoktól, barátoktól, rombolja az önbizalmát, hibáztatja, ellenőrzi, párkapcsolatban a féltékenységével gyötri, korlátozza.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bántalmazásoktól mentesen éljen. Az erőszakra nem magyarázat, hogy az áldozat az elkövető szerint "idegesítő" vagy "rosszat tesz", más módot kell találni a konfliktusok rendezésére. Az áldozat hibáztatása káros, a bántalmazó kapcsolatból nagyon nehéz kilépni. A bántalmazás minden formája súlyosan veszélyezteti a nők testi és lelki egészségét egyaránt.

Ez a súlyos probléma hátráltatja a nemek közötti egyenlőséget, a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelését és az általános fenntartható fejlődést, valamint akadályozza a fenntartható fejlesztési célok elérését. Ezért leküzdéséhez a világ valamennyi országának átfogó és töretlen szerepvállalására van szükség.

 

Kép: nepszava.hu / Pavel Bogolepov

 

Az Európai Unió csatlakozzott az Európa Tanács Isztambuli Egyezményéhez, amelynek célja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzése és felszámolása, az áldozatok védelme és „az elkövetők büntetlenségének megszüntetése". 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe.

2020. május 5-én az Országgyűlés (115 igen, 35 nem, és 3 tartózkodás mellett) elfogadta Vejkey Imre, Juhász Hajnalka, Nacsa Lőrinc és Hollik István KDNP-s képviselők, az Isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasítását célzó indítványát.

Az Európai Unióban négy tagállam nem ratifikálta még az Isztambuli Egyezményt: Magyarország, Csehország, Litvánia és Lettország.

 

Vannak javuló tendenciák is

Ugyanakkor már látszanak a változás első jelei. Az elmúlt 30 évben Afrikában 50%-kal csökkentek a női nemi szervek megcsonkításának esetei. Dél-Ázsiában felére esett vissza a 15 éves koruk előtt férjhez adott lányok aránya. A globális #metoo mozgalom pedig segített felhívni a figyelmet a társadalmunkban elkövetett szexuális támadás és zaklatás elterjedésének mértékére, és arra ösztönözte az áldozatokat, hogy szólaljanak fel, valamint érvényesítsék és védjék meg jogaikat.

Ahhoz, hogy e nemi alapú erőszakot megszüntessük, javítanunk kell az oktatást és a jogalkotást, valamint meg kell változtatnunk a társadalmi normákat. 

A nők és lányok ellen elkövetett erőszak megszüntetése a globális béke és biztonság megteremtésének első lépése, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend középpontjában áll. Előfeltétele az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a demokrácia és a gazdasági növekedés előmozdításának, védelmezésének és kiteljesítésének.

 

Az érintetteknek több, a nők jogaiért küzdő szervezet is tud segítséget, tájékoztatást nyújtani:

- a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE), tel.: 06/80-505-101 (segélyvonal szerda kivételével naponta 18-22 óráig);
- Országos Kríziskezelő Információs Szolgálat (OKIT), tel.: 06-80-20-55-20
- a Patent Egyesület, tel.: 36/70-252-5254 (jogsegélyszolgálat szerdánként 16-18 és csütörtökön 10-12 óra között).

 

Forrás: Európai Bizottság, nyugatijelen.com

 

További programok »

Itthon

Szentmisével ünnepelték a kunágotai Szent Imre-templom 150. évfordulóját

A kunágotai római katolikus templomot 1870. november 5-én szentelték fel. Az isten háza tavaly volt 150 éves, de a járvány miatt egészen eddig nem volt lehetőség ezt szentmisével megünnepelni. A leromlott állapotú templom európai uniós forrásból, közel 45 millió forintból kívülről és belülről is megújult az évfordulóra, ezzel tovább szolgálhatja a községet.
16:01
FEL