Nincs megállás: 11 milliárd ember lesz a Földön

Míg a halandóság mutatói a világ legtöbb országában az utóbbi évtizedekben kisebb-nagyobb mértékben javultak, addig a termékenység csökkent. Az ENSZ adatai alapján az 1950-es években - a világ összes országát nézve - a nők életük során átlagosan öt gyermeknek adtak életet. A minden kontinenst érintő csökkenő termékenység miatt azonban mára ez az érték a felére, 2,5-re esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a világ népessége továbbra is nő, de a növekedés üteme lelassult. Nem meglepő tény tehát, hogy az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban a legmagasabbak a termékenységi mutatók, és egyben a halandósági mutatók is.

Az alacsony jövedelmű országokban a nőknek még ma is átlagosan közel 5 gyermekük születik életük során, míg a közepes jövedelmű országokban a világátlaghoz közeli értéket éri el, a magas jövedelmű országokban pedig a reprodukcióhoz szükséges szint alatt marad a teljes termékenységi arányszám. Ha kontinensekre bontva vizsgáljuk a termékenységet, elmondható, hogy az 1950-es években és ma is kiugróan magas a termékenység Afrikában. A többi kontinens értéke az utóbbi évtizedekben közeledett egymáshoz. Míg Óceánia, Ázsia, valamint Közép- és Dél-Amerika termékenysége még a reprodukcióhoz szükséges szint felett van, Észak-Amerikában és Európában már nem éri el azt, tehát itt a népességszám - ha a bevándorlás vagy a várható élettartam növekedése nem kompenzálja - csökken vagy csökkenésnek fog indulni. 

Afrika az élen

Az ENSZ adatai szerint jelenleg már a világ népességének 46 százaléka él olyan országban, ahol a termékenység nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet. Ide sorolható Európa és Észak-Amerika mellett néhány dél-amerikai és ázsiai ország is. A népesség további 46 százaléka él olyan térségben, ahol a teljes termékenységi arányszám közepes mértékűnek tekinthető (2,1 és 5,0 közötti). A világ népességének 8 százaléka pedig olyan országban él, ahol a nők életük során több mint öt gyermeknek adnak életet.

A 21 legmagasabb termékenységű ország közül 19 Afrikában található, jellemzően fekete afrikai országok. Észak- és Dél-Afrika országaiban a teljes termékenységi arányszám az afrikai átlag alatt marad, a nők életük során átlagosan körülbelül három gyermeket vállalnak. Afrika belső részein, illetve a keleti és nyugati részeken a teljes termékenységi arányszám eléri vagy meg is haladja a négyet, azonban nem ritka az sem, hogy egy országban a nőknek életük során átlagosan hat vagy annál több gyermekük születik.

Komoly szakadék

A világon a legnagyobb termékenységi szakadék jelenleg az észak-afrikai arab országok és fekete Afrika között húzódik: míg Marokkóban, Tunéziában és Líbiában 2,3-2,4-es teljes termékenységi arányszámok figyelhetők meg, addig az ezekkel az államokkal délről határos országokban (Csád, Niger, Mali) 6 közeli értékeket találunk. A 2017-es adatok alapján Nigerben volt a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám - nem csak Afrikában, hanem az egész világon. Itt a nők átlagosan közel hét gyermeknek adnak életet, ha a jelenlegi trend stabilizálódik. A világ jelenleg hetedik legnépesebb országa is Afrikában található: Nigéria az 5,5-es termékenységi arányszámával egyben a világ egyik leggyorsabban növekvő országa is.

"A népességszámra és termékenységre vonatkozó adatok elemzésénél viszont fontos kiemelni, hogy az adatok sok esetben éppen a legmagasabb termékenységű fejlődő országokban nem tekinthetők teljes mértékben megbízhatónak" - írja a Korfa című kiadvány. Ezekben az országokban a statisztikai adatgyűjtések minősége mindmáig sokszor kívánnivalókat hagy maga után, másrészt - például Nigéria esetében - politikai érdekek is közrejátszhatnak a statisztikai adatok megbízhatatlanságában. A termékenység mértéke egyértelműen elkülönül a világ más tájain is aszerint, hogy fejlett vagy inkább fejlődő területekről beszélünk-e. Óceánia területén a legtöbb országban a termékenység jócskán a reprodukcióhoz szükséges szint felett van, míg Ausztrália és Új-Zéland leginkább Európához és Észak-Amerikához hasonló mintát mutat. Itt egy nőre átlagosan kevesebb mint két gyermek jut.

Ázsia területén is megfigyelhető ez a kettősség: a keleti részen alacsony termékenységű országok találhatóak, míg Közép- és Nyugat-Ázsiában magasabb a termékenység. A keleti részen fekvő Kínában - ahol a népesség gyors növekedése sokáig problémát jelentett, és még ma is a világ legnépesebb országa - ma az európaihoz közelít a gyermekszám. Dél-Koreában és Tajvanon a nők átlagos gyermekszáma 1,2, de Japánban is csak 1,5. A dél-ázsiai országokat hagyományosan szintén a magasabb termékenységű országok közé sorolják, hiszen India ma a világ második legnépesebb állama, Indonézia pedig a negyedik. Ugyan a termékenység itt még ma is magasabb a reprodukcióhoz szükséges szintnél, de az elmúlt fél évszázad során közel felére csökkent. 

Kínához hasonlóan Indián belül is nagyon jelentős országon belüli különbségek tapasztalhatók: míg Dél-Indiában a termékenységi arányszám jóval kettő alatt van, addig északon még három feletti értékkel rendelkező szövetségi államok is vannak. Ázsia többi részén is találhatók kifejezetten magas termékenységű területek, mint például Afganisztán, ahol a jelenlegi tendenciák alapján a nőknek átlagosan több mint öt gyermekük születik, vagy Irak, ahol a teljes termékenységi arányszám négy felett van. A másik végpontként említhető Irán, ahol a gyermekszám nem elegendő a népességszám fenntartásához (1,8), vagy az Európa és Ázsia határán fekvő Törökország, ahol épphogy eléri a reprodukciós szintet (2,1).

Amerika is jól szerepel

A világ tíz legnagyobb népességű országai között jelenleg egy közép- és egy dél-amerikai ország is szerepel: Mexikó és Brazília. Mindkét államra igaz, hogy termékenységi mutatójuk nem tekinthető kiemelkedően magasnak - Mexikóban némileg meghaladja a reprodukcióhoz szükséges szintet, Brazíliában viszont alatta marad. Közép- és Dél-Amerika országainak többségében nem kiugróan magas a termékenységi arány, legtöbbjüknél a társadalom újratermelődéséhez szükséges szint alatt marad, vagy éppen meghaladja azt.

Európa és Észak-Amerika születési, termékenységi adatai már lényegesen ismertebbek, hiszen a demográfiai problémák itt már gazdasági, politikai és szociális kérdéssé váltak. Az Egyesült Államok ugyan a világ harmadik legnagyobb népességű országa, de termékenyégi mutatója nem túl kedvező. A nőknek átlagosan kevesebb mint két gyermekük születik - habár az egyes államok között itt is jelentős különbségek vannak. Kanadában az érték ennél is alacsonyabb (1,6).

Európában is hasonlóan alakul a termékenység. A kontinensen a 2017-es adatok szerint egyetlen ország termékenysége sem haladja meg a reprodukcióhoz szükséges szintet, leginkább Franciaország, Írország és Svédország közelíti meg azt (1,9). A nyugat- és észak-európai országokban a termékenység valamivel magasabb, mint a keleti vagy déli országokban. Magyarországon a teljes termékenységi arányszám annak ellenére, hogy az elmúlt években némileg növekedett, még mindig valamivel alacsonyabb, mint az EU-28-ak átlaga (1,5-ös szint körül ingadozik). Európán belül Bosznia-Hercegovina és Románia (1,2) a legalacsonyabb termékenységű ország a 2017-es adatok szerint, de Spanyolország, Olaszország és Görögország termékenysége is alacsony (1,3).

11 milliárdnál is többen leszünk

A világ termékenységében az utóbbi évtizedekben bekövetkezett, és várhatóan folytatódó csökkenés lassítja a világ túlnépesedését. Míg az 1960-as évek elején évente körülbelül 2,1 százalékkal nőtt a népesség, a növekedés tempója mostanra ennek nagyjából a felére csökkent, és várhatóan ez a trend folytatódik a következő évtizedekben is. A lassuló tendencia ellenére a világ népessége várhatóan a következő 80 évben még jelentősen nőni fog: az ENSZ becslése szerint a jelenlegi 7,4 milliárdról 11,2 milliárdra. A népességszám-növekedés elsősorban a jelenleg is magas termékenységű fekete afrikai országokban koncentrálódik majd. Európa termékenysége is várhatóan némileg növekedni fog a jövőben, de a teljes termékenységi arányszám a legtöbb országban a reprodukcióhoz szükséges szint alatt marad majd.