Az Eurostat utoljára 2016-ra vonatkozóan tett közzé – önbevalláson alapuló – adatsort az uniós államokban élők nyelvismeretéről. Az akkor megállapított számok nem voltak kedvezők a magyarokra nézve: a statisztika szerint honfitársaink 57,6 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet. Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt – számol be a Figyelő cikke alapján a Világgazdaság.
„Mozduljunk el az utolsó helyről!” – az előbbi adatok ismeretében nem véletlenül adott ki ilyen címmel közleményt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete a tavaly őszi, Nyelvtanulás hete nevű programsorozat apropóján. Légrádi Tamás, a szervezet elnöke akkor úgy nyilatkozott: a Covid-járvány okozta bezártság miatt a hallgatók kiemelten igénylik a személyes jelenlétű, csoportos tanítást. 2020 és 2021 tavaszán erre több hétig nem volt lehetőségük. A személyes vizsgáztatás szünetelt, a nyelviskoláknak pedig digitális oktatásra kellett átállniuk. Ugyanakkor – tette hozzá a szakember – az online tanulásnak is megvannak az előnyei, a tagiskoláik pedig gyorsan és professzionálisan alkalmazkodtak a pandémia hatására megváltozott körülményekhez. Az intézmények honlapjait böngészve valóban az látszik, hogy ma már gyakorlatilag nem találni olyan nyelviskolát, amely ne kínálna internetes tanulási lehetőséget – akár csoporttársakkal közösen, akár magánóra formájában. Légrádi Tamás azt is megjegyezte, hogy a járványhelyzet ellenére nem csökkent a nyelvvizsgakedv.
Az elmúlt évtizedben összességében nőtt az általános iskolában idegen nyelvet nagyobb óraszámban tanulók száma. Ennek hátterében az állhat, hogy már alsó és felső tagozaton is egyre divatosabb a két tannyelvű oktatást vagy nyelvi specializációt kínáló intézménytípus.
A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) elérhető információk szerint míg a 2010/11-es tanévben 359 ezer 1–8. osztályos tanult angolul, 2020/21-ben már több mint 440 ezer. E 80 ezres növekménnyel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen visszaesett – 157-ről 117 ezerre – a németes diákok száma. A Társadalomkutató Kft. tavaly publikált ifjúságfelmérése alapján a fiatalok 79 százaléka állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet.
Ez az arány hat százalékpontos emelkedést jelent az előző, 2016-os adatfelvételhez képest. Önbevallás szerint a szakmunkás-végzettségű 15–29 évesek 53 százaléka tudott valamilyen idegen nyelven, a diplomások körében 99 százalék volt az arány. A legnépszerűbb az angol, a második helyezett pedig a német volt, de míg az előbbit beszélő fiatalok hányada négy év alatt öt százalékkal nőtt, utóbbi esetében négyszázalékos visszaesést mért a közvélemény-kutató cég.
A harmincöt évesnél fiatalabbaknak ugyanakkor továbbra is biztosított az első sikeres – minimum középfokú – nyelvvizsga ingyenessége. A gyakorlatban az idén ez azt jelenti – mivel a támogatást a minimálbérhez kötik –, hogy maximum ötvenezer forintig téríti meg a vizsgadíjat az állam a kincstáron keresztül. 2020. július 1-től egyébként már a cseden, gyeden és gyesen lévő édesanyák is ingyen szerezhetik meg az első nyelvvizsgájukat.
