Ez a szám pedig csak nőni fog, az ún. szuperbaktériumok 2050-re pedig már 10 millió áldozatot is szedhetnek. A szuperbaktériumok előretöréséhez WHO szerint az antibiotikumok túlzott (és indokolatlan) használata vezet.
– Egy antibiotikumnak nem szabadna ugyanott lennie a házipatikában, mint egy fájdalomcsillapítónak vagy allergiaellenes szernek. Az antibiozikumok nem tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek: elpusztítják a baktériumokat, vagy meggátolják a szaporodásukat. Egy-egy kúra alkalmával a kezdeti javulást látva túl korán szüntetik meg a kezelést, ekkor újra szaporodni kezdenek a baktériumok, amelyek jó eséllyel így már ellenállóbbak lesznek. Ennek következtében a fertőzést később nehezebb lesz uralni és meggyógyítani – mondta el dr. Süle András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara kórházi-klinikai szervezetének vezetője, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének jelenlegi elnöke. Mint mondta, egy adott kórokozó ellenálló képességének fejlődésével az ellene kifejlesztett gyógyszer hatása egyre csökken.
Az Oxfordi Egyetem friss tanulmánya szerint húsz év alatt 46 százalékkal nőtt az antibiotikumfogyasztás világszerte. Bár Észak-Amerikában vagy Európában általánosságbna eddig is alkalmazták ezeket a készítményeket, de például Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is száz százalék feletti a növekedés mérteke.
– Itthon olykor mutatkozhatnak szezonális hullámzások az antibiotikumok eladásában, de az orvosi javallatok viszonylag szilárdak erre a vényköteles gyógyszercsoportra, indokolatlanul tehát nem kapják meg a betegek. Az antibiotikum adásának vannak tapasztalati részei, ha laborvizsgálat nélkül is egyértelmű a beteg klinikai képe, akkor is adható. Kórházi kezelésnél viszont 72 órán belül igazolni kell, mi a kórokozó, és arra a legérzékenyebb, szűk hatásspektrumú gyógyszert kell adni – ismertette dr. Süle András.
