A hétköznapi nyelvben a napallergiát kicsit tágabban értelmezik, mint a bőrgyógyászatban, és a napfény hatása után kialakuló hasonló tüneteket produkáló betegségeket is egy kategóriába sorolják. El kell különítenünk a napozás után kialakuló csalánkiütéseket, a napozás után egy-három nappal kialakuló viszkető, vörös göbcséket a fénynek kitett helyeken, a fototoxikus (kemikáliák, növényi anyagok, gyógyszerek és napfény együttes hatása) és a fotoallergiás reakciókat (bőrrel kontaktálódó kozmetikumok, gyógyszerek), valamint az örökletes fényérzékenységet.
Milyen termékeket válasszunk abban az esetben, ha allergiások vagyunk a napsugarakra?
Ha napallergiánk van, akkor különleges készítményre van szükségünk, a hagyományos naptejek nem nyújtanak elegendő védelmet, bár a semminél jobbak. Ha tudunk erről a betegségről, feltétlenül keressünk fel egy bőrgyógyász szakorvost, s kérjük ki a szakvéleményét azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen terméket használjunk. Emellett érdemes azokat választani, amelyek UVA-filterrel is el vannak látva, és a dobozukon fel van tüntetve, hogy kifejezetten napallergiásoknak jó – mondta a hirado.hu-nak Altmayer Anita bőrgyógyász, allergológus, immunológus.
Megelőzés, kezelés
A megfelelő készítmény használata mellett fontos, hogy ha napra megyünk, mindenképpen óvjuk csupasz bőrfelületeinket egy természetes anyagból készült, világos színű kendővel. De ne feledkezzünk meg a fejünkről sem, a legjobb választás egy széles karimájú szalmakalap.
Ha már túl késő védekezni, mert a bőrünkön megjelentek a kiütések, ég és viszket, akkor az adott területet hűteni, hűsíteni kell, súlyosabb esetben szteroidos kenőccsel kell bekenni, szájon át antihisztamin tartalmú gyógyszert is szedhetünk, ha az orvos ajánlja. Szövődményként felléphet az irritált bőrfelület elszíneződése, sötétebb tónusú lesz, mely ritkán tűnik csak el.
Forrás: hirado.hu
