Alig akad olyan hely a világon, ahol a növényvédő szerek ne okoznának problémákat a hasznos rovarok számára.
Nagy bajban vannak a méhek. Sokkal nagyobban, mint azt eddig szakemberek gondolták. A problémát persze az ember, egészen pontosan a növényvédő szerek szinte mértéktelen használata jelenti – írja a The Verge oldal egy frissen, a Science magazinban publikált tanulmányra hivatkozva. Az már egy korábbi kutatásból kiderült, hogy végtelen hasznos kis rovarokra komoly veszélyt jelentenek a neoniktiniod alapú növényvédő szerek. (Utóbbiak ma már a világ legelterjedtebb rovarirtói. Ezeket nem permetezés során juttatják ki a növényekre, hanem a termőmagokat vonják be vele, s így védekeznek a kórokozók ellen.)
A lap által közölt új eredmény a felmérést készítőket is megdöbbentette. A szakemberek korábban már vettek mintákat Európában, ám most egy globális vizsgálódás zajlott. Az Antarktisz kivételével az összes kontinensről gyűjtöttek mézmintákat 2012 és 2016 között. (Az európai kutatásban nagy-britanniai, magyarországi és németországi területek vettek részt. Ebben azt állapították meg a honi viszonyokkal kapcsolatban, hogy az említett hatóanyagú szerrel kezelt repcemezők közelében élő méhkolóniákban átlagosan 24 százalékkal kevesebb dolgozó élt a következő tavasszal – írta tanulmány ismertetésekor, nyár elején az MTI.) A mostani munkában összesen 198 minta elemzését végezték el.
Az eredmények szerint pedig ezek 75 százalékában a leggyakrabban használt öt neoniktiniod közül legalább egy fellelhető volt.
Ráadásul 45 százalékukban kettő vagy több fajtát is kimutattak. A leginkább szennyezett területek Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában voltak.
A vizsgálatot készítők kifejezetten hangsúlyozták, hogy nem akadtak olyan mintára, amelyben emberre veszélyes mennyiségre bukkantak volna. Messze a határértékek alatti szinteket regisztráltak. A fellelt koncentrációk mértékére jellemző, hogy grammonként átlagosan 1,8 nanogramm mennyiségű maradványra bukkantak a mézekben. Ez messze a biztonságosnak tartott uniós korlátok alatt marad.
Csakhogy a kicsiny kis rovarok esetében egészen más szintekről kell beszélni. A méhek esetében már grammonkénti 0,1 nanogramm tartalom problémákat okozhat. Ekkor a méhek emlékezete sérül, s
a tájékozódásuk szinte teljesen ellehetetlenül.
Azok a dolgozók például, amelyek 6-7 kilométerre is elrepülnek a kaptártól lényegében halálra vannak ítélve. A helyzet súlyosságára utal – mondja Edward Mitchell , a neuchateli egyetem talajkutatói laboratóriumának vezetője -, hogy olyan óceániai szigeteken is találtak szennyeződéseket, ahol egyáltalán nem számítottak erre. Ráadásul volt olyan eset, hogy neoniktiniod maradványokra bukkantak olyan mézekben, amelyeket kifejezetten biogazdálkodású területekről gyűjtöttek be a méhek.
Fotó: Arterra/UIG via Getty Images
Hogy mennyire nem bagatell problémáról van szó, arra a kutatás készítői mutatnak ár, azzal, hogy állításuk szerint csak az Egyesült Államokban a méhek mezőgazdasági hozzáadott értéke évi 15 milliárd dollár. A növények beporzásában és így termőképességük fenntartásában végzett munkájuk csaknem pótolhatatlan. Tevékenységük nélkül a globális élelmiszerellátásban nagyon súlyos problémák állnának elő – írják.
Éppen ezért véli úgy Edward Mitchell, hogy le kellene számolni azzal a dogmával, hogy a világ táplálkozásának megoldása ezen növényvédő szerek nélkül lehetetlen küldetés.
Szerinte ez a tézis megkérdőjelezhető, s komolyabban kellene alternatív megoldásokon dolgozni, sokkal komolyabban, mint ahogyan ma tesszük.
A jelenlegi hozzáállás olyan, mintha folyamatosan széles spektrumú antibiotikumokat szednénk, akkor is, amikor nem is lennénk betegek és semmilyen szükségünk nem lenne rá – véli a kutató. Könnyű belátni, így nem sokan szeretnének élni.
Más gondok is akadnak
A hamis kínai méz miatt csak a megtermelt méz 35 százalékát tudják eladni az uniós termelők az EU piacán – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Mehészeti Egyesület (OMME) elnöke a közelmúltban az M1 csatornán. Bross Péter kiemelte, hogy az éves termelés kétharmadát, 25-30 ezer tonnát a magyar termelők az uniós piacon adják el, ahol komoly verseny van olyan termelőkkel, akik nem fair körülmények között állítják elő a mézet. Hamis méznek tekinthetők azok a termékek, amelyeket nem méhek állítottak elő, illetve azok, amelyeket nem méhek érlelnek be. Az uniós élelmiszerkönyv tiltja a gyárban érlelt mézeket – írta az MTI. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy méhész nemzet, azonban az ország mézfogyasztása kevés, egy kilogramm alatt van, ezért a többletet külföldön kell értékesíteni.
forrás: zoom.hu
