Melanie Murphy 19 éves volt, amikor depressziója súlyosbodott, és orvosa azt javasolta, hogy fogyjon le egy kicsit. A lány le is fogyott 81 kilogrammról 54-re, és tudta, hogy ideje befejezni a fogyást, de továbbra is szüksége volt egy célra, amit „üldözhet” – számolt be a Time.
Ez lett a „tökéletes” étrend megtalálása, amely „tiszta”, és megőrzi egészségét az elkövetkező években. Legalábbis így gondolkodott akkor.
Ma már egészségtelen megszállottságként írja le az egészséges étkezéshez fűződő viszonyát.
A közösségi médiában szélsőséges diétákat terjesztenek úgynevezett influenszerek – olyan személyek, akik hatással vannak az őket követő emberekre –, akik közül egyet Melanie is követni kezdett. A nyers étrend főleg gyümölcsökből és zöldségekből állt, és ennek hatására került minden olyan helyzetet, amelyben nem tudta ellenőrizni, hogy mit eszik meg, még akkor is, ha ezzel társadalmilag elszigetelődött.
A „jó” ételektől erényesnek érezte magát, míg a „rossz” ételek szorongással töltötték el. „Ha a barátaimat láttam nachost enni, nem tudtam megérteni, hogyan érezhetik jól magukat” – emlékszik vissza a lány.
A szigorú szabályok hatására előfordult, hogy ellenállhatatlan vágyat érzett tiltott ételek fogyasztására, amely sok zsíros étel elfogyasztását, túlevést eredményezett nála. A kognitív viselkedésterápia hatására Melanie Murphy most úgy véli, hogy kigyógyult, bár néha még mindig el kell csendesítenie fejében a korábban őt irányító hangokat.
A fogalom már a 90-es években megszületett
Az ortorexia mint fogalom azóta létezik, amióta Steven Bratman amerikai orvos megalkotta a kifejezést az 1990-es években, de csak évtizedekkel később került a köztudatba. Ennek ellenére az ortorexia nem tekinthető klinikailag diagnosztizálható állapotnak, ugyanis nincs határozott megállapodás arról, hogy melyek a tünetei, hogyan lehet felismerni.
Az anorexiától eltérően az ortorexiát általában az egészség, a tisztaság vagy az erény eszményei motiválják, nem pedig a súlycsökkenés Bratman meghatározása szerint.
Egy nemzetközi szakértői csoport tovább folytatja a munkát, hogy az ortorexia bekerülhessen a mentális állapotok diagnosztikai kézikönyvébe. A munkacsoport tagja, Renee McGregor dietetikus reméli, hogy valamikor 2020-ban hivatalossá teszik a kritériumokat.
Az ortorexiára jellemző, hogy sok beteg átalakíthatatlan szabályként tekint a táplálkozási tanácsokra.
Például, ha azt hallják, hogy csökkenteni kell a cukorbevitelt, azt úgy értelmezik, hogy egyáltalán nem szabad cukrot enni.
A zavar szinte általános az élsportolók körében
„A feltétel úgy tűnik, hogy kapcsolódik a perfekcionizmushoz és az obszesszív-kompulzív rendellenességhez, és általános az élsportolók és a vegán étrendet követők körében” – mondta a dietetikus.
Egy 2019 végén megjelent tanulmány megállapította, hogy a gyakori közösségi médiahasználat – különösen a képekkel teli oldalak – összefüggésbe hozható az étkezési zavarok kialakulásával a serdülők körében.
Az ortorexia kezelése nehéz, mivel megköveteli az ételekkel kapcsolatos tévhitek korrigálását, illetve az egyén gondolkodásának újjáépítését a táplálkozásról.
„Az anorexia kezelése hihetetlenül nagy kihívást jelent, de az orvosok legalább fokozatosan bizonyíthatják a betegek számára, hogy a normál étkezés nem vezet rendellenes súlygyarapodáshoz. Valaki számára, aki ortorexiában szenved, nincs ilyen. A gondolatokat nem lehet gyógyítani tényekkel” – mondta Jessica Setnick, az étkezési rendellenességek szakértője.
Forrás: hirado.hu
