Modern kori étkezési zavar terjed

2020. január 8. 10:21 | behir.hu

A betegséget egy páciens, Melanie Murphy betegségén keresztül mutatta be a Time magazin. Az ortorexia nervosa betegségként hivatalosan még el nem ismert típus az étkezési zavarok közül. Az ebben szenvedő betegek jellemzője az eltúlzott törekvés az egészséges vagy egészségesnek hitt táplálkozásra.

Melanie Murphy 19 éves volt, amikor depressziója súlyosbodott, és orvosa azt javasolta, hogy fogyjon le egy kicsit. A lány le is fogyott 81 kilogrammról 54-re, és tudta, hogy ideje befejezni a fogyást, de továbbra is szüksége volt egy célra, amit „üldözhet” – számolt be a Time.

Ez lett a „tökéletes” étrend megtalálása, amely „tiszta”, és megőrzi egészségét az elkövetkező években. Legalábbis így gondolkodott akkor. 

Ma már egészségtelen megszállottságként írja le az egészséges étkezéshez fűződő viszonyát.

A közösségi médiában szélsőséges diétákat terjesztenek úgynevezett influenszerek – olyan személyek, akik hatással vannak az őket követő emberekre –, akik közül egyet Melanie is követni kezdett. A nyers étrend főleg gyümölcsökből és zöldségekből állt, és ennek hatására került minden olyan helyzetet, amelyben nem tudta ellenőrizni, hogy mit eszik meg, még akkor is, ha ezzel társadalmilag elszigetelődött.

A „jó” ételektől erényesnek érezte magát, míg a „rossz” ételek szorongással töltötték el. „Ha a barátaimat láttam nachost enni, nem tudtam megérteni, hogyan érezhetik jól magukat” – emlékszik vissza a lány.

A szigorú szabályok hatására előfordult, hogy ellenállhatatlan vágyat érzett tiltott ételek fogyasztására, amely sok zsíros étel elfogyasztását, túlevést eredményezett nála. A kognitív viselkedésterápia hatására Melanie Murphy most úgy véli, hogy kigyógyult, bár néha még mindig el kell csendesítenie fejében a korábban őt irányító hangokat.

 

A fogalom már a 90-es években megszületett

 

Az ortorexia mint fogalom azóta létezik, amióta Steven Bratman amerikai orvos megalkotta a kifejezést az 1990-es években, de csak évtizedekkel később került a köztudatba. Ennek ellenére az ortorexia nem tekinthető klinikailag diagnosztizálható állapotnak, ugyanis nincs határozott megállapodás arról, hogy melyek a tünetei, hogyan lehet felismerni.

Az anorexiától eltérően az ortorexiát általában az egészség, a tisztaság vagy az erény eszményei motiválják, nem pedig a súlycsökkenés Bratman meghatározása szerint.

Egy nemzetközi szakértői csoport tovább folytatja a munkát, hogy az ortorexia bekerülhessen a mentális állapotok diagnosztikai kézikönyvébe. A munkacsoport tagja, Renee McGregor dietetikus reméli, hogy valamikor 2020-ban hivatalossá teszik a kritériumokat.

Az ortorexiára jellemző, hogy sok beteg átalakíthatatlan szabályként tekint a táplálkozási tanácsokra.

Például, ha azt hallják, hogy csökkenteni kell a cukorbevitelt, azt úgy értelmezik, hogy egyáltalán nem szabad cukrot enni.

 

A zavar szinte általános az élsportolók körében

 

„A feltétel úgy tűnik, hogy kapcsolódik a perfekcionizmushoz és az obszesszív-kompulzív rendellenességhez, és általános az élsportolók és a vegán étrendet követők körében” – mondta a dietetikus.

Egy 2019 végén megjelent tanulmány megállapította, hogy a gyakori közösségi médiahasználat – különösen a képekkel teli oldalak – összefüggésbe hozható az étkezési zavarok kialakulásával a serdülők körében. 

Az ortorexia kezelése nehéz, mivel megköveteli az ételekkel kapcsolatos tévhitek korrigálását, illetve az egyén gondolkodásának újjáépítését a táplálkozásról.

Az anorexia kezelése hihetetlenül nagy kihívást jelent, de az orvosok legalább fokozatosan bizonyíthatják a betegek számára, hogy a normál étkezés nem vezet rendellenes súlygyarapodáshoz. Valaki számára, aki ortorexiában szenved, nincs ilyen. A gondolatokat nem lehet gyógyítani tényekkel” – mondta Jessica Setnick, az étkezési rendellenességek szakértője.

Forrás: hirado.hu

Ezek is érdekelhetik

További programok »

FEL