Többek között ezért is született meg a Good Gamer kutatása (melyet a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával az eNET készített). Erről a goodgamer.hu oldal ír. A több mint 800 szülő és megközelítőleg 600 gyermek bevonásával, online kérdőíves adatfelvétellel készült kutatás kimondott célja a játékokkal szembeni felelős gondolkodás alapjainak megteremtése. Az eredményeket három cikkben ismertetik, részletezik: az első elemzésben a gyermekek videojátékozási szokásait, valamint a szülői attitűdöt és biztonságérzetet mutatták be. Most pedig a második részben először a szülői perspektíván keresztül néznek a témára, majd a harmadik anyagban megfordítva a fókuszt a gyermekek oldaláról vizsgálják meg ugyanezt.
A szülők válaszaiból kiderült, hogy a szülői társadalom digitálisan érett, a videojátékozás szabályozására a többség használ valamilyen szoftveres megoldást. A játékidő, és annak optimális korlátainak megállapítása meghatározó szempont, a válaszadó szülők pedig ezt elmondásuk alapján képesek kordában tartani, sőt nem is aggódnak miatta. Ugyanez a helyzet a videojátékozás anyagi vonzatával, vagyis a játékvásárlással és a játékon belüli költésekkel, itt is érvényesülni tud a szülői kontroll. Vass Dorottya, az eNET vezető kutatója a Képernyővédő podcast első adásában kiemelte, a szülőknek lehetőségük van letiltani a különféle banki alkalmazásokat, azt is korlátozhatják, hogy milyen játékokra és a játékokban pontosan mennyit költhetnek a gyermekeik.
Adódik azonban más, ami miatt aggódnak a szülők. Ilyen például a gyermek személyes adataival való visszaélés veszélye, ennek kapcsán többeknek vannak már saját rossz tapasztalatai.
Ugyancsak tartanak a mozgáshiánytól, vagyis attól, hogy a videojátékozás az egészséges testmozgás rovására megy, gyakorlatilag nem áll fel a gyermek a képernyő elől, illetve félnek attól is, hogy a játék során vírusok kerülhetnek a számítógépre (10 százalékuk esetében történt már ilyen eset). Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy számítógépünkön és mobilkészülékeinken is használjunk naprakész, friss vírusirtó programot. A függőség is fontos téma, amely miatt szintén sok szülő aggódik, de fontos megjegyezni, hogy a tényleges függőség indikátorai, kiváltó okai közül jellemzően csak egyet-egyet véltek felfedezni gyermeküknél, és azt sem állandó jelleggel, valódi függőségről tehát igen ritkán beszélhetünk.
Ha a gyerek szeret játszani, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy függő is lenne.
Függőségről akkor beszélhetünk, ha a játékok miatt elhanyagolja mindennapi kötelezettségeit, valamint saját magát is. Érdekes aspektus, hogy a szülői féltés ellenére tízből négy szülő tud olyan, a gyermek videojátékozása során előfordult eseményről, amiből akár gond is lehetett volna, és amit így nem engedett volna, ha gyermeke előre rákérdez. Ezért is nagyon fontos, hogy kialakuljon a megfelelő kommunikáció és bizalom a gyermek és a szülő között, ezt pedig már egészen kicsi kortól építeni lehet, nagyon nehéz kamaszkorban a nulláról indulva feltornázni. Nem csupán a szülők, hanem a gyerekek oldaláról is megvizsgálták a felmérés során a videojátékozási szokásokat. Erről részletesen a cikksorozat harmadik felvonásában írnak majd.
