Mit okoz az infláció?

Mi az infláció?
Az infláció az áruk és szolgáltatások árának folyamatos növekedését jelöli, amely a gazdaság minden területét érinti. Ha mondjuk a sarki pékségben dupla annyit kérnek a kakaós csigáért, az még nem infláció, alapfeltétel, hogy a gazdaság teljes egészére hatással legyen a folyamat.

Hogyan mérjük az inflációt?
Az inflációt az "inflációs rátával" mérjük, amely az áruk és szolgáltatások árának évről évre történő változását százalékos formában mutatja ki. A leggyakrabban használt árindex a fogyasztói árindex (CPI), de néha a közgazdászok a termelői árindexet (PPI) és a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexét is használják.  Ami a reprezentatív mintát illeti, a statisztikusok egy olyan kosarat állítanak össze, ami átlagosan a teljes lakosság fogyasztását lefedi, a 25 éves fiataltól a 85 éves nagymamáig. Az olvasó valós fogyasztási szokásai viszont könnyen lehet, hogy messze állnak ettől az elméleti kosártól, ami miatt a pénzromlás mértékét magasabbnak érezheti a hivatalosnál. A 2,3% alatti infláció alacsonynak tekinthető. Enyhének számít 2,3% és 3,3% között, és magas, 3,3% és 4,9% között. A 4,9% feletti infláció nagyon magasnak számít. 

Az infláció alapvetően nem rossz
A közgazdászok szeretik az alacsony, folyamatos áremelkedést, mert egészséges gazdaságot jelent: a vállalatok termelnek, a fogyasztók vásárolnak, az üzlet, a foglalkoztatás és a bérek mind emelkednek.  Ezzel szemben a gazdaságok legnagyobb mumusa a defláció, az árak csökkenése. Ez a vásárlások elodázását eredményezi, aminek következtében földbe áll az ipar, a termelés, és megugrik a munkanélküliség.  

Hogyan csökkenti az infláció a pénzed vásárlóerejét?
Amennyiben az éves inflációs ráta 5%, akkor a pénztárcádban lapuló 100 forint vásárlóértéke 95 Ft-nak felel meg a következő évben. És nem csak a készpénz veszít értékéből, Az alacsony kamatozású bankszámlákkal rendelkezők gyakorlatilag pénzt veszítenek az infláció időszakában, mert az általuk fizetett kamatot felemészti az árcsökkenés. Tehát valójában minden olyan befektetés, amely fix megtérülési rátát vagy kamatot generál, az infláció alatt kifejezett hozamcsökkenést mutat. 

Hogyan tudunk védekezni az infláció káros hatásai ellen?

Idővel az infláció erodálhatja a forint vásárlóerejét, és lecsökkentheti a befektetések megtérülését is, de némi előrelátással és tervezéssel meg tudod védeni a pénzed. A megoldás az inflációnak ellenálló befektetés, mint például részvények, ingatlanbefektetések, arany, kriptoeszközök, vagy inflációkövető állampapír. 

Összegzés:
Bár a készpénz kéznél tartása nagyszerű anyagi biztonságot nyújt, a legjobb, ha nem tart túl sokat. Olyan befektetési stratégiát érdemes választani, amely valószínűleg olyan megtérülést biztosít, amely legalább lépést tart az inflációval. Olyan eszközöket kell keresni, amelyek felértékelődnek, amelyek saját alapvető értékkel rendelkeznek, vagy amelyek ingadozó kamatozású kamatot fizetnek. 

FORRÁS: PORTFOLIO