Minden érv az édesburgonya mellett szól

2016. július 21. 09:58 | Laczkó Viktória

Az USA-ban egyre elterjedtebb az édesburgonya, vagyis a batáta. Változatos ételeket készíthetnek belőle akár a fehér krumpliból, azonban az élettani hatása annál kedvezőbb. 

Gyakoran szerepel ételeink köreteként a burgonya, azonban az elmúlt években lassan, de biztosan nőtt az édesburgonya termesztésére szánt termőföldek aránya a tengerentúlon (a dohány és a gyapot rovására), és nem csak a hazai kereslet miatt: az amerikai háztartások 2002 óta megduplázták a batátafogyasztásukat. 

Egyre kielégíthetetlenebbnek tűnik az európai igény is, az elmúlt öt évben megduplázódott az édesburgonya iránti igény az öreg kontinensen. Az USDA felmérése szerint bár az amerikaiak még mindig több fehér krumplit esznek (évente átlagosan 51,6 kilót fejenként), ennek az aránya az elmúlt 10 évben csökkent, míg a batáta iránti éhség nőtt, és hasonló trendet várnak a hazai piacokon is.

Az édesburgonya igazából csak a nevében – és alakjában – hasonlít a hagyományos krumplihoz, valójában a szulákfélék családjába tartozó növényről van szó, aminek a gyökerét fogyasztjuk, ellentétben a krumplival, amit a gumójáért termesztünk. A növény apró, fehéres-lila virágokat hoz, a gyökerek húsa jellemzően narancssárga (ezzel találkozunk a leggyakrabban itthon is), de létezik fehér húsú, sőt, lila, rózsaszín és vörös batáta is. A 30-as években igazi slágerzöldségnek számított az Egyesült Államokban, és most, az újra felfedezését követően ismét előkelő helyet könyökölhet ki magának az étrendünkben.

A gumószerűen megvastagodott húsos édesburgonya-gyökér szénhidrátban és béta-karotinban gazdag élelmiszer. A sárgáshúsú fajták karotin tartalma magasabb, mint a fehéres húsúaké. C-vitamin tartalma is figyelemre méltó, 15-30 mg/100g. A többi zöldségféléhez viszonyítva sok, 1,5-2 g /100g fehérje található benne. Fogyasztásának gyógyító szerepet tulajdonítanak a magas vérnyomásbetegség kezelésében. A növényi rost, a szénhidrát, fehérje, A, B, C-vitamin tartalma magas, viszont a glikémiás indexe alacsony. Glikémiás indexe: kb.: 33 míg a burgonyáé kb.:90 emellett kevesebb a benne található szénhidrát kb.: fele annyi. Ideális tápláléka a 2-es típusú diabeteses betegeknek. Segít a vércukor szint alacsonyan tartásában. Gyakori fogyasztása véd a cukorbetegség és az elhízás ellen. A fogyókúrázók és diétázók ideális tápláléka. A benne található fehérje és magnézium miatt ideális a sportolóknak is.

Értékes ásványi anyagokat tartalmaz: kalcium, vas, magnézium, mangán, kálium, foszfor, nátrium, szelén, réz és cink is található benne. Ezen tulajdonságai miatt, sorolják a szuperételek közé. 

A fajták cukortartalma változó. Ebből adódik a különböző íz is. Vannak nagyon édes gumójú fajták is és kevésbé édesek is. A benne található proteinek jól hasznosulnak. Elkészítését tekintve egyébként épp olyan sokoldalú, mint a fehér krumpli, sütni, főzni, pürésíteni is lehet, sőt, édeskés íze miatt remek süteményalapnak számít.

A gyökérgumós növények közül a batáta az egyik legelterjedtebb közvetlen élelmezési célokat szolgáló növény. Leginkább trópusi, szubtrópusi vidékeken, valamint meleg mérsékeltövben (mediterrán) terjedt el, ahol a közönséges burgonya termesztése a vírusbetegségek és a klíma miatt lehetetlen.

Legnagyobb mennyiségben a távol keleten DK- Ázsiában, főképpen Indiában, Kínában és Indonéziában termelik. Afrikában, Ugandában, Burundiban, Elefántcsontparton termelik még jelentős területen. Amerikában, Brazíliában, Kubában és Argentínában fordul elő a termesztésben.

Forrás: privatbankar/bloomberg

FEL