Számos szilveszteri szokás hátterében komoly hagyományok állnak, ezért úgy gondoltuk, biztosan a virslizésnek is van valami oka. Nincs.
Újévkor lencsét kell enni, meg malacot, hogy sok pénzünk legyen, csirkét semmiképpen, mert elkaparja a szerencsénket, ezt mindenki tudja. De vajon van valami a nagyon jellemző virslifogyasztás hátterében is? Úgy tűnik, semmi, így akár abba is hagyhatjuk.
Legalábbis minden forrás azt állítja, hogy nincs semmi értelme. Vélhetően leginkább a malac- vagy sertésevéssel lehet összefüggésben, elképzelhető, hogy van valami köze az olcsósághoz és a könnyebb elkészíthetőséghez is.
Egyes vélemények szerint éjfél előtt nem is szabad virslit enni, de őszintén szólva velünk már többször előfordult, hogy megtettük. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy a gyártói és kereskedői statisztikák szerint virsliben is egyre inkább a minőségi termékek irányába tolódik a fogyasztás. Az már más kérdés, hogy valójában mennyi malac vagy sertés van a szilveszterkor megevett termékben, tekintettel rá, hogy a szója, a baromfi és a marha is a kategória népszerű alapanyaga.
Ha jó virslit szeretne, már a boltban olvassa el az összetevőket. Keresse azt, amelyikben a legtöbb hús és a legkevesebb adalékanyag van. Ha lehet, ne azt válassza, amelyikben szója vagy mechanikusan szeparált hús található.
Figyelem: a „békebeli”, „nosztalgia”, „mangalica” fogalmak nem szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben, jelentésük törvényileg nem körülhatárolt, magyarán hiába hangzik jól, a minőséghez nincs közük.
Forrás: origo.hu
