A kedvező piaci folyamatok, az export és a beruházási kedv élénkülése, valamint egyes szabályozói döntések (például az áfacsökkentés) eredményeként kedvező irányba mozdult el a hazai sertéságazat - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC) sertéshús fogyasztásösztönző kampányának részeként szervezett „Merre tovább sertéságazat?” konferencián.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fél évtizeddel ezelőtt indította el a sertéságazatot támogató kampányát, amely idén februárban a SIRHA rendezvényen indult.
A sertéságazat kérdéseit taglaló konferencia nyitó előadását Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára tartotta, hangsúlyozva, hogy a hazai agrárium kibocsátása 2010 óta növekszik, 2017-ben pedig történelmi rekordot ért el. A magyar mezőgazdaságban nőtt a foglalkoztatás is, 8 év alatt mintegy 22 százalékkal, s kedvezően alakult – 52 százalékkal emelkedett - az agrár-export. Az ágazatban a beruházások is kedvezően alakultak, emellett 2017-ben minden idők legjobb eredményét mondhatjuk magunkénak az agrárkülkereskedelem területén is, az ágazat 8,9 milliárd eurós értéket mutatott, sőt az is elmondható, hogy tartósan 2012 óta 8 milliárd euró körül van az ágazat export értéke – közölte az államtitkár. Hozzátette: 2010-től az agrárexport szerkezete a nyersanyagok felől a kész és a félkész termékek irányába mozdult el.
Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a genetikai háttér fontosságát taglalva jelezte, hogy a különféle fajtáknak és genetikai jellegzetességeknek megvan a maga szerepe és helye ebben az ágazatban, amely az utóbbi időben óriási fejlődésen ment keresztül, nem csupán hazánkban.
Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. agrárigazgatója arról beszélt, hogy az ország legnagyobb feldolgozóipari cégeként évi felmilliós hízósertés kibocsátásukat 900 ezerre emelve meghatározó tényezőivé kívánnak válni a Közép-Kelet Európai régióban.
Prohaszka Balázs, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója arról számolt be, hogy a feldolgozás területén a nyereségesség miként garantálható, hangsúlyozva, hogy hazánk GMO mentessége az export hívó szava.
Csillag-Vella Rita, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója arról számolt be, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a hazai fogyasztói vásárlóerő. A háztartások friss termékre, 2017-ben 901 milliárd forintot költöttek, aminek harmadát adta a friss húsárú vásárlása – mondta az igazgató, kiemelve, hogy a mintegy 4 millió magyar család átlagosan hetente kétszer, 2 kg friss húsárút visz haza fogyasztási céllal.
Forrás: AMC
