Soha nem látott magasságokba emelkedett az ősz folyamán a békéscsabai felnőtt OB I B-s csapat: az eddig lejátszott 12 alapszakaszbeli mérkőzés után a Keleti csoport élén áll a tabellán. A sikeres fél évről és a folytatásról Kádár Józseffel, a csapat vezetőedzője mesél.
Merjünk álmodni? Bajnok lesz a csapat?
Bár az élen állunk csoportunkban, azért egy kicsit túlzás most még erről beszélni. Nagyon sok van még hátra a bajnokságból. Eddig lejátszottunk tizenkét mérkőzést az alapszakaszból, amelyből még hat van hátra, majd következik a nyolcmérkőzéses rájátszás, ahol a másik csoport legjobbjaival kell felvenni a további versenyt.
A tavalyi jó eredmények után nagyon szerény célokat tűztek ki az idei bajnokságban. Nevezetesen: elkerülni a kiesést. Nem becsülték alul a lehetőségeket?
Tény, hogy a tavalyi pontvadászatban jól szerepelt a csapat, hiszen bejutottunk a felsőházi rájátszásba. Ám korábban szinte minden esztendőben a kiesés elkerülése lehetett csak a cél. Tavaly már összeállt egy remek csapat, amely alaposan túlszárnyalta az alapvető elvárásokat, lehet, fogalmazhattunk volna már bátrabban erre az évre.
Nézzük, minek köszönhető, hogy a csoport élén telelnek a Csirkefogók?
Nagyon sokat jelent, hogy a nyáron a csapat összetétele alig változott, szinte a meg-, illetve összeszokott együttessel állhatunk ki a mérkőzésekre. Az összetétel is jó, hiszen vannak tapasztalt, rutinos pólósaink, és sok olyan fiatal, akik nemcsak szeretik sportágukat, hanem alázatosak iránta és fogékonyak az új dolgok elsajátítására, szeretnének tovább fejlődni. A harmadik pedig: a mezőny erőviszonyai nem sokat változtak a korábbiakhoz képest.
Egyénileg?
Nehéz egyénileg értékelni a dolgokat, hiszen csapatjátékról van szó. De abból kell kiindulnunk, hogy ellenünk szinte minden gárda zónázik, hiszen jók és eredményesek a centereink. Ráadásul van két jó kapusunk, továbbá megbízható az állóbekk játékunk. Ugyancsak nagy előny, hogy a „rosszkéz” oldali játékunk a balkezes Szabó Zoltánnal nemcsak megoldódott, hanem erős fegyverünk lett, hiszen nagyon gólerős a nyáron érkezett pólósunk. Kitűnő százalékkal lő. Összességében nagyon jó szerkezetű a csapatunk, ennek is köszönhető az eredményes őszi szereplés.
Mi várható a folytatástól?
A februárban folytatódó alapszakasz hátra lévő részben nem igazán kedvező a sorsolás számunkra. A hat mérkőzésből mindössze kettőt játszunk hazai környezetben, négyszer pedig idegenbe kell utaznunk. Ráadásul a folytatásban éppen a mezőny legjobbjai következnek. De bízunk magunkban, ezért úgy gondolom, meg tudjuk azt a helyezést őrizni, amivel a felsőházba kerülhetünk a rájátszásban. Ehhez minimum kilenc, de inkább tíz pont kell a hátralévő hat meccsen.
Többször beszélgettünk arról, milyen nehézséget jelent, hogy akadnak a csapatban olyan légiósok, akik nem Békéscsabán élnek. Ez milyen hátránnyal jár?
Alapvetően légiósaink olyan városokban élnek, Szentesen, Szegeden, és Szentesi Máté kapusunk a fővárosban, ahol jelentős vízilabdaélet van. Így befogadják őket a település klubjai, ahol edzésben maradnak. Ráadásul minden héten egy alkalommal van olyan edzésünk, ahol ők is részt vesznek. Ezek a tréningek leginkább kétkapus edzések, ahol jelentős ellenféllel gyakorolhatunk, ami nagyon sokat jelent. Ám hátrány is a kevés közös edzés, hiszen egyrészt nem tudunk minden feladatot folyamatosan megbeszélni, másrészt eleget gyakorolni minden elemet. Mint például az emberelőnyös, és –hátrányos helyzeteket. De emiatt kevés az egyéni képzés is.
A téli átigazolás időszakban várható új játékos érkezése?
Igazán nincs szükség rá, nem is nagyon tervezünk e téren lépéseket tenni. Számunkra az lenne a legjobb igazolás, ha a nyáron vállsérülést szenvedett, és emiatt az egész őszi szezont kihagyó Tinka Norbert végleg felépülne, és februártól újra bevethető lenne. A folytatás nehéz lesz, nagy szükség lenne játékára, hiszen az alapszakasz hat kemény mérkőzése után a rájátszásban további nyolc igazán nehéz találkozó vár június közepéig a csapatra.
Forrás: Csabai Csirkefogók VK
