A Békési Helyi Értéktár Bizottság a napokban felterjesztette a békési vesszőfonást, mint kulturális örökséget a Megyei Értéktár Bizottsághoz.
A kosár- és vesszőfonás régmúltra tekint vissza Békésen, a legnépszerűbb házi iparágak közé tartozott. Nagyon kevés olyan család volt a településen, aki ne kötődött volna valamilyen módon a kaskötéshez vagy a kosárfonáshoz. A háziipari kosárfonás Békésen nemcsak fennmaradt, mint másodlagos megélhetési forrás, hanem fel is virágzott a természeti környezetnek és a keresleti igényeknek köszönhetően. A települési értéktár bizottság az elmúlt hetekben ülésezett, ahol a megyei felterjesztés mellett döntött a cirokseprű/seprűkötés helyi lajstromba történő felvételéről - írja a békési önkormányzat közleménye.
A Békési Települési Értéktár Bizottság eddigi munkája során, a beérkezett javaslatok alapján, negyvenhét tárgyi és szellemi értéket és terméket minősített békési értéknek. Közülük tizennégy esetben javasolta azok Békés Megyei Értéktárba történő felterjesztését, és eddig a Békés-tarhosi Énekiskola, a Békés-tarhosi Zenei Napok és a Békési szilvalekváros papucs is bekerült a megyei értékek közé. 2016-ban pedig a Hungarikum Bizottság Magyar Értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjat őrző Békés-tarhosi Énekiskolát.
Az értéktár bizottságának folyamatosan lehet javaslatokat tenni a települési értéktárba. Az ajánlásokat a Békési Települési Értéktár Bizottság szakértők bevonásával megtárgyalja és az arra érdemesnek talált tárgyi, illetve szellemi értéket felveszi a helyi értéktárba.
