Kedden vita zajlott az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről, a szerdai plenáris ülésen pedig a képviselők a Sargentini-jelentésről szavaztak. A képviselők 448–197 ellenében elfogadták a jelentést. 48 képviselő tartózkodott. Szijjártó Péter szerint a jelentés politikai vádirat.
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására, vagyis legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
A hetes cikkely olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Szijjártó: Ez egy koncepciós eljárás volt
Az Európai Parlament szerdai döntése bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarországgal szemben – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóján, és hozzátette, hogy az eljárás koncepciós eljárás volt. A Magyarországot elítélő döntést azért hozták, mert hazánk bebizonyította, hogy a migráció nem szükséges folyamat, azt meg lehet állítani – mondta a külügyminiszter.
A szavazásról elmondta, hogy a döntés csalással történt, mivel a tartózkodó szavazatokat nem számolták be, és ez európai parlamenti szerződésekkel homlokegyenest ellentétes. Az Európai Parlamentben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok.
Bizonyítást nyert az a tény is, hogy az Európai Néppártban is többségben vannak a bevándorláspártiak. Lelepleződött az a szándék, hogy koalíciót kötöttek a szociáldemokraták és a néppártaiak Magyarországot elítélő csoportja – tette hozzá.
A döntéshozók pontosan tudták, hogy Magyarország a migrációt támogató politikát soha sem fogja elfogadni, ebben a magyar emberek világos döntést hoztak. Magyarország magyar ország marad. A magyar emberek döntöttek arról, hogy csak mi hozhatunk döntést arról, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem, a kormánynak kötelessége megvédeni az ország határait, és a kormány ezt mindenféle fórumon képviselni fogja – mondta.
A jelentés politikai vádirat
A jelentésről elmondta, hogy hogy tele van minősített hazugságokkal, bevándorláspárti vádirat Magyarországgal szemben. A jelentésben foglalt hazugság cáfolatát minden EP-képviselőnek elküldtük – közölte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Szijjártó Péter kiemelte, a jelentésben 69 megállapítás van, ebből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyet Magyarország már tárgyalások útján rendezett. Azzal, hogy ezeket újranyitja, ez az európai eljárásrend totális felrúgása. További 19 ügyben folyamatban van az eljárás a magyar kormány és az európai intézmények között, és ezeket is vádként foglalták bele a vádiratba – tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta, 378 hamis, alaptalan, Magyarországot sértő pont van a vádiratban. Ez a vádirat Magyarországot antiszemitizmussal vádolja, pedig nem Magyarországon gyújtják rá a lakást idős zsidó emberekre – mondta.
Visszatérni a kereszténydemokrata hagyományokhoz
Az Európai Néppárton belül is komoly törés van, többségbe került a bevándorláspárti álláspont. A Fidesz harcolni fog azért, hogy a néppárt visszatérjen a kereszténydemokrata hagyományokhoz – válaszolta arra a kérdésre, hogy a Fidesz kilép-e a néppártból. Szijjártó Péter kijelentette, hogy sorsdöntő kérdés volt, hogy a német csoport a néppárton belül hogyan szavaz.
„Elképesztő, hogy Manfred Weber frakcióvezető a Közép-európai Egyetemre hegyezte ki álláspontját, miközben számos német tartományában sokkal nehezebb egy külföldi székhelyű egyetemet működtetni, mint Magyarországon, ez a kettős mérce” – mondta Szijjártó. A CEU-val kapcsolatban elmondta, hogy nehéz lenne elfogadtatni egy olyan jogszabályt a magyar parlamentben, amely egy egyetemnek privilégiumot biztosít.
Bevándorlás – a lehetetlen egyezség
Magyarország és az Európai Bizottság között több kérdésben van véleménykülönbség, de egy kérdésben lehetetlen egyezségre jutni, ez pedig a bevándorlás. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a jövő májusi EP-választások után egy olyan Európai Bizottság áll fel, amely migrációellenes álláspontot képvisel.
Az Európai Bizottság teljesítményéről elmondta, hogy a jelenlegi vezetés mellett csökkent először a tagállamok száma, megromlottak a transzatlanti kapcsolatok, és megnőtt a terrorfenyegetettség.
A döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja
Jogi értelemben érvénytelen a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) elfogadása, ugyanis csak a szavazási szabályok megsértésével sikerült elérni a kétharmados többséget – hangoztatták fideszes EP-képviselők a szerdai ülés után.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felszólal a Sargentini-jelentés vitáján (Fotó: MTI/Európai Parlament Multimédiás Központja/Genevieve Engel)
A strasbourgi sajtótájékoztatón Szájer József kijelentette, hogy „a döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja, Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy soha nem fogja elfogadni a migránsbarát politikát”.
A dokumentumot Szájer József „hazugságokon alapuló, koncepciós vádiratnak” nevezte, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket. Hozzátette, a vizsgált ügyek túlnyomó része nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a 69 megállapításból 13-at már rendeztek, számos másikról pedig még zajlik a kötelezettségszegési eljárás.
A döntés megkérdőjelezi az EU egységét
Az uniós alapszerződés hetedik cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión belüli szolidaritást és egységet – hangsúlyozta Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság frakcióvezetője.
Terlecki nyilatkozatában arra reagált, hogy az EP elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A lengyel politikus szerint a lépés kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt „megerősíti a széttartó tendenciákat”.
Az alelnök kiemelte az erős EU fontosságát és kifogásolta: az uniós intézményekben „egyes személyek arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát”. A közép-európai térség országait ez arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket – szögezte le Terlecki.
Forrás: hirado.hu, MTI
