Az egyedi, limitált szériás képregények mellett az érdeklődők még a művészek munkájába, a képregények elkészülésébe is bepillanthattak. Például meg lehet tekinteni a Peter Parker Pókember című képregényt, amelyet bekereteztek. Ez a darab azért is érdekes, mert rajta van a szuperhős atyjának aláírása is.
– Ez az egy darab van belőle és az értékét addig megőrzi, amíg ezt a műanyag tokot szét nem törik. Ezt többet nem nagyon kell olvasni. De ennek azért van értéke, mert Stan Lee által dedikált képregényről beszélünk – fogalmazott az egyik képregény-gyűjtő.
Szabó Miklós hozzátette: az olvasónak fantáziára is szüksége van, mert csak a történés egy-egy pillanatát ragadják meg az illusztrációk.
– A szöveg elvisz a történésekig, amihez kell a fantázia, mert tovább kell gondolni egy képet. Egy könyvben segítség, hogy az író leírja, hogy például a hős milyen páncélt visel, amit könnyedén elképzel az ember. Ha ezt képregénynél nézzük, akkor egy képen látod a történést, amit tovább lehet gondolni, ez pedig fokozza az olvasási élményt. Nem egy film, amit csak megnézel – zárta gondolatát a gyűjtő.
Halmi Zsolt képzőművész, képregényrajzoló elmondta, hogy az írók legtöbbször már a kész szöveggel mennek el a képregényrajzolókhoz, akik először vázlatokat készítenek.
– Egy képregény először általában kézzel készül, ceruzával, papírra és utána jön a digitális változat. A kihúzás már digitálisan történik, de van olyan, hogy az is kézzel. Hangulatomtól függ, hogy hogyan készítem el,. Ezt követően a digitális színezés és a szöveg beírása jön, majd következik a lektorálás. A szöveget legalább hatvanszor átnézem – tette hozzá.
A képregények világához a kuriózum számba menő alkotások megtekintésével még közelebb kerülhet a látogató.
Galéria
