Míg a madarak meghatározott rend szerint a tollaikat cserélik le, addig az emlősök az évszakok váltakozásához igazodva rendszeresen váltják szőrzetüket. Gyakran a madarak tavaszi, nyár eleji tollruhája, illetve az emlősök nyári szőrzete élénkebb színekben pompázik szemben a nyugalmi, illetve a téli időszak öltözetével, mely sokszor mattabb.
A Körösvölgyi Állatpark európai bölényei ilyenkor, a legnagyobb hőség idején szabadulnak meg vastag, tömött, gyapjúszerű téli szőrzetüktől, mely koloncosan lóg az állatok oldalán és kisebb-nagyobb darabokban hullik le róluk. A tömött téli gyapjú alatt már a kinőtt, lazább nyári szőrzet tör elő, ellentétben a kifejlett vaddisznókkal, akik ilyenkor a téli szőrüket levetve teljesen csupaszok. Sűrű, hosszú, sörteszerű, téli szőrzetüket nyárra teljesen elveszítik és csak őszre, tél elejére nő ki a jó hőszigetelést biztosító következő bundájuk.
A vaddisznók és a gímszarvasok a rovaroknak, élősködőknek ilyenkor sokkal jobban kitett bőrüket, kiadós dagonyázással, sárfürdővel védik meg. Az őzek pedig már májusban lecserélték szürkés árnyalatú, tömött, téli szőrzetüket, a sokkal lazább, élénk vöröses színű nyári bundára. A ragadozó emlősök közül a farkasok, aranysakálok és a róka vedlése is befejeződött és nyári szőrzetükben láthatóak, ami miatt első pillantásra sokkal kisebb termetűnek tűnnek, mint télen.
A madarak esetében a tollazat a repülésen kívül fontos szerepet játszik a rejtő színezet biztosításában, valamint a szaporodásban is. Sok madárnál a hím egyedek a díszesebbek, míg a tojók a rejtőzködés érdekében egyszerűbb tollruhát viselnek.
Bár a tollazatukat a madarak karbantartják, az egy idő múlva mindenképpen elkopik. Azoknál a fajoknál, ahol a szaporodási időszakra a hímek nászruhát öltenek, lezajlik egy részleges vedlés még a nászidőszak előtt. A hazai madárfajok többségénél a nyár folyamán teljes vedlés zajlik le mind a hím, mind a tojó madarak esetében. Általában az evező és kormánytollak cseréje szabályozott sorrendben történik, hogy az adott egyed röpképessége folyamatosan megmaradjon. A récéknél és a ludaknál viszont azt tapasztalhatjuk, hogy ők a nyári tollváltásuk idején egy időre elvesztik röpképességüket. Ezt az időszakot hívjuk lohosodásnak. A lohosodás a költési időszak végén kezdődik. Amíg új evezőtollaik ki nem nőnek, addig repülni sem tudnak. Ebben a mintegy két hétig tartó időszakban rendszerint a vizes élőhelyeken csoportosulnak.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
