Lőrincz Viktória kiemelte: sok kérdés érkezett a Szent István-programmal kapcsolatban és szeretnének mindenkinek elég időt biztosítani a részletes és minőségi pályázatok összeállításához.
Lőrincz Viktória kiemelte: sok kérdés érkezett a Szent István-programmal kapcsolatban és szeretnének mindenkinek elég időt biztosítani a részletes és minőségi pályázatok összeállításához.
"Ez a kezdeményezés nem az egyszeri ötletekről szól, hanem egy hosszú távú, fenntartható jövőkép megvalósításáról, ahol a te szavad is számít a közös sikerben" - fogalmazott bejegyzésében a tárcavezető.
A Miniszterelnökség szeptember 23-án közölte az MTI-vel, hogy elindul a Szent István Vidékfejlesztési Program első szakasza a fejlesztési testületek felállításával.
A testületek feladata lesz a térség fejlesztési stratégiájának kidolgozása, a projektjavaslatok összegyűjtése és a projektlista kialakítása.
A fejlesztési testületekbe térségenként 10 tagot nyílt pályázaton választanak ki, az erre vonatkozó felhívást a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium (VTM) tette közzé. A kormany.hu oldalon a Dokumentumtár feliratra kattintva érhető el a pályázat.
A jelentkezők pályázatait a VTM értékeli. A szempontok között szerepel a pályázó helyi beágyazottsága és a térség ismerete, a korábbi fejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalata, a benyújtott fejlesztési elképzelés minősége, valamint a releváns szakterületi és a közösségi együttműködési és részvételi tapasztalat is.
A szeptemberi közlemény szerint a tárca október 26-ig hoz döntést a pályázati úton bekerülő 10-10 tagról, ezzel párhuzamosan pedig kijelöl térségenként négy-négy felkért szakértőt, valamint egy-egy térségi koordinátort.
Így október végére mind a tíz pilot térségben létrejön a teljes, 15 tagból álló fejlesztési testület. A testületekben megfigyelőként részt vehetnek az érintett önkormányzatok képviselői és a térség országgyűlési képviselője is.
A testületek a novemberi alakuló ülés után elkezdik kialakítani a térség operatív fejlesztési stratégiáját, amely meghatározza a térség legfontosabb problémáit, erőforrásait és 4-6 fejlesztési prioritását.
Ehhez a minisztérium módszertani sablont, statisztikai adatokat és szakmai támogatást biztosít.
A testületek ezután összegyűjtik a konkrét fejlesztési projektötleteket - ezeket benyújthatják az érintett önkormányzatok, a helyi intézmények, civil és szakmai szereplők, illetve maga a fejlesztési testület is.
A közlemény szerint a cél, hogy 2027 januárjára a testületek össze tudják állítani azt a projektlistát, amelyet elsőként a VTM ellenőriz majd szakmai és támogathatósági szempontból, ezután véglegesítik a szavazásra bocsátható projektlistákat.
A fejlesztések végső prioritásáról a lakosság dönt, a pilotprogram terve szerint 2027 februárjában tartanak majd helyi véleménynyilvánító szavazásokat a tíz érintett mikrotérségben.
A tervek szerint február végén megszületnek a végleges támogatási döntések, majd márciusban a VTM megköti a támogatási szerződéseket. A pénzügyi lebonyolítást a Magyar Államkincstár végzi.
A Szent István-program célja, hogy hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modellt hozzon létre a kormány, amiben a helyi közösségek nemcsak kedvezményezettjei, de aktív alakítói is a fejlesztéseknek és így saját térségük jövőjének.
A program első, kísérleti szakasza tíz eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul el. A kormány mikrotérségenként 1 milliárd forintos fejlesztési keretet nyújt, így a kísérleti programnál 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
A programmal összefüggésben a kormany.hu oldalon szeptember elején tették közzé, hogy a kísérleti térségek között található: Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc vidéke. Ezek összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglalnak magukban.
Az érintett térségek egy emberre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
