Sokan, sokszor hirdettek már harcot az álhírek ellen, az utóbbi években mégis megállíthatatlanul terjedtek, főként a közösségi oldalakon. Legutóbb az Európai Bizottság szólított fel az álhírek terjedése elleni fokozottabb fellépésre. A fő kérdés azonban az, hogy egy hírről ki döntheti el, hogy álhír-e.
Az M1 Ma este című műsorában az első és alapvető kérdés az volt, hogy megállítható-e az álhírek terjedése, amire a szakértő kijelentette: nem. Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke kifejtette, a téma rendkívül összetett, az egyik ilyen nehéz tényező, hogy nagyon nehéz megállapítani egy-egy hírről, hogy igaz-e, vagy hamis.
Mint mondta, természetesen vannak olyan alapvető dolgok, mint például egy halál ténye, hiszen az tény. Ugyanakkor például a Facebooknak az az álláspontja, hogy ők nem feltétlenül akarják eldönteni valamiről, hogy az igaz, vagy nem igaz, őket az érdekli, hogy a felhasználók mennyire szeretnek valamit megosztani.
Meg kell különböztetni a veszélyes és álhíreket
Keleti elmondta: szét kell választani a veszélyes hírek és az álhírek kategóriáját. Amennyiben a Facebookon valaki sértőnek értékel egy hírt, akkor amennyiben ez veszélyt jelent bárki életére, a közösségi oldal azonnal a hatósági szervekhez fordul és intézkednek az ügyben – magyarázta.
Ma a Facebooknak több ezer olyan munkatársa van, aki azért felel, hogy az oldalon megjelenő híreket értékelje, munkájukat pedig mesterséges intelligencia is segíti. A hírek értékelése után a felhasználókat a cikkek megosztása előtt figyelmezeti a közösségi oldal, hogy azok kétes tartalmak lehetnek. Végül pedig a felhasználó maga dönti el, mit csinál az adott hírrel – fejtette ki Keleti Arthur.
Kérdéses, mikortól kell beleavatkozni
A szakértő elmondta azt is, a Facebook nemrég törölt több száz oldalt és profilt saját platformjáról, a Twitterrel közösen együttműködve. Véleménye szerint a Facebook komoly dilemmával küzd azzal kapcsolatban, hogy meddig mehet el a tartalmi szabályozásokban, korlátozásokban. Gondot okoz, hogy hol kezdődik az a határ, ahol az oldalnak be kell avatkoznia egy-egy profil életébe, vagy oldal életébe – fogalmazott.
Korlátozzák, vagy tiltják a hamis híreket
A műsorban szóba került az a pletykából lett álhír is, amelyet az Adevarul című román napilap közölt. A bukaresti lap blogrovatában George Simion aktivista írta azt, hogy június elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök fogadja Ferenc pápát Csíksomlyón. Végül kiderült, hogy ez egyáltalán nem igaz, teljes mértékig álhír, amit Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke is megcáfolt. Azt közölte erről: ez „sajtókacsa”, amivel „nem foglalkoznak”.
Az álhír, – mint később kiderült – nagy visszhangot váltott ki nemcsak közéleti, de politikai és egyházi berkekben is.
A szakértő erről elmondta még: az ilyen esetekben az a fő kérdés, hogy miként tehetünk ellene és ki az, aki tenni akar ez ellen. Mint mondta, különböző rendszerek szerint korlátozzák vagy tiltják a tartalomszolgáltatók az ilyen és ehhez hasonló híreket.
Az interakció fontosabb
A Facebook számára az a fontos, hogy a felhasználók interakcióba lépjenek-e egy-egy hírrel, érdekli-e őket, megosztják-e, kedvelik-e. A Facebook nem akarja megállítani ezeknek a híreknek a terjedését, hiszen úgy gondolják, amennyiben a felhasználók szeretnének erről beszélni, akkor beszéljenek róla – magyarázta Keleti.
Az arányt nagyon nehéz megtalálni, pláne azt, hogy ezt az arányt ki állapíthatja meg – mondta.
Mossák kezeiket
A közösségi oldalak felelőssége sok esetben felmerült már korábban, amikor valaki az öngyilkosságát közvetítette élőben a Facebookon, vagy egy az oldalon megjelent álhír alapján vitt véghez bűncselekményt. A felelősséget azonban ezekben az esetekben letolják magukról ezek az oldalak.
Védik magukat, miszerint ők csak egy platformot adnak egy-egy ilyen hírnek, azonban annál többet, hogy ezt monitorozzák, figyelik, figyelmeztetik a felhasználókat és csoportokat hoznak létre, nem nagyon tudnak tenni. A probléma pedig várhatóan eszkalálódni fog – magyarázta Keleti Arthur.
Forrás: M1, hirado.hu
