Ilyenkor karneválokat rendeztek, maszkban jelentek meg, ezzel felborítva a társadalmi különbözőségeket. Ebben az időszakban már régen is mindenki annak érezhette magát egy picit, aminek szerette volna. Erről korábban már írtunk.
Harangozó Imre néprajzkutató kiemelte, hogy a farsang úgynevezett téltemető ünnep, a gonoszt és ártó erőket űző, zajos, vidám muzsikával teli szokások kapcsolódnak ide.
– Eleken is megfigyelhető, a mai napig szokásban van az országosan többfelé ismert dőrejárás, alakoskodás. Az a fajta sorskerék, ami tényleg egy középkori hagyomány, az is meg van napjainkig a városban – mondta el a néprajzkutató.
Ilyenkor a résztvevők a nyársaikra farsangi fánkot húznak, a fiú és a lány táncot lejt egy ló vontatta kocsin. Ez az esztendő kerekének fordulására, a világ és az idő megidézésére szolgáló hagyomány. A polgárok beöltöznek, így vonulnak végig az utcákon. Ebben az évben március elsején tartják Eleken ezt az ünnepet.
