Fontos mérföldkőhöz érkezett az M44-es gyorsforgalmi út építkezése csütörtökön - írja a magyarepitok.hu. Miután az útvonal korábban elrajtolt szakaszán épülő átkelő tavaly decemberben egy százméteres szakasza a helyére került, most pedig a Berkó Dezső hídászmérnökről elnevezett műtárgy átkelésre alkalmassá válását jelző hordógurítási ünnepséget tartották meg.
Az eseményt a Hídépítők Egyesülete és az A-Híd Zrt. szervezésében tartották meg: a Tiszakürt és Kondoros közötti 62 kilométer első ütemét a Duna Aszfalt Kft. és a Hódút Kft., illetve az érintett műtárgy munkálatainál alvállalkozóként az A-Híd kivitelezi. Az új nyomvonal a Hármas-Körös folyót Kunszentmártonnál szeli át.
A hídépítő szakma helyi kötődésű kiválóságáról nevezték el a műtárgyat.
Elsőként az egyesület alapító tagja, Magyar János beszélt az egész karrierjét a Hídépítő Vállalatnál, majd jogutódjánál az Híd-csoportnál és az A-Hídnál eltöltő Berkó Dezsőről. Elmondta: a szakmában nagy tisztelettel övezett mérnök első munkája is egy kunszentmártoni Körös-híd volt.
Hangsúlyozta: Berkó Dezsőtől sokat tanult az ágazat és hozzátette: az ő életművének is köszönhető, hogy a Hídépítő mind Magyarországon, mind pedig Európában ilyen jelentős munkáltokat tud elvállalni. Ebből következett a gondolat, hogy hídelnevezéssel emlékezzenek meg a szakmaiságában is kiemelkedő mérnökről, és olyan átkelő kapja a nevét, melynek kialakítása nem volt egyszerű feladat.
Az M44-es hídjában azok a munkafolyamatok vannak benne, amiket Berkó Dezsőtől is tanultak a mai szakemberek - mondta el, majd hozzátette: a hidásztársadalomnak nagy örömére szolgált, hogy az engedélyeztetési folyamat során mindenki támogatta a nevet.
A híd az M44-es első átadott műtárgya
Az eseményen Kunszentmárton polgármestere, Wenner-Várkonyi Attila arról beszélt, hogy kellemes meglepetésként érte az, hogy a magyar mérnöki precizitás és kiváló magyar hídépítő szakma eredményét egy szintén kiváló, megyei kötődésű, szolnoki születésű mérnökről kívánták elnevezni, így természetesen támogatta azt. Boldog István, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a híd az M44-es út első felavatásra kerülő műtárgya, mely egyben a legszebb is lesz.
Az első felszólalások után ünnepélyesen leleplezték a híd névadójáról megemlékező táblát, ezt követően pedig Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója szólalt fel.
A hagyományok a valóság kihívásaira mutatnak rá
A cégvezető elsőként hídépítő-szakmának is fontos hordógurítás hagyományát idézte fel, mely a magasépítők bokrétaünnepségeinek feleltethető meg.
„A hídépítés az egyik legbonyolultabb elképzelhető építési folyamat, nagyon nagy kihívásról van szó, minden egyes híd megépítésekor” – emelte ki.
Visszaemlékezett a hagyomány alapjául szolgáló mesére is, miszerint a történelmi idők előtt az ördögöt keresték meg a hídépítők egy különlegesen bonyolult híd felépítéséhez segítséget kérni. Az ördög a történet szerint segítségéért cserébe a hídon elsőként átkelő lelkét kérte: ezt a feltételt játszották ki egy üres hordó a hídon való átgurításával. A rafináltságra és észjárásra sokszor ma is szükség van a hidak építésekor – tette hozzá.
Könyv készült a hídról
Sal László az összesen 450 méter hosszú átkelő technikai részleteit is ismertette:
- a Berkó Dezső hidat ortotróp pályalemezes ívhídként alakították ki,
- a mederhíd támaszköze 98 méter hosszú,
- 1500 tonna acélszerkezetet építettek be,
- a két ártéri híd közül a jobb oldali 87 méter hosszú két nyílással; míg a baloldali 261 méteres, hat nyílással.
Elmondta: a hidat az Uvaterv és a Pont-TERV tervezte, a megvalósítást pedig az A-Híd végezte el a Hódút és a Duna Aszfalt megbízásából, az A-Híd alvállalkozója volt az MCE Kft., A HBM Soletanche Bachy Kft. és az Egomax Kft. is és még sokan mások.
A híd tervezéséről, építéséről, illetve Berkó Dezsőről az A-Híd könyvet is készített, melyet Orosz Károly, a A-Híd Zrt. igazgatójával együtt mutatott be (a cég szintén a Híd-csoport tagja).
Ezt követően került sor a hordógurítás folyamatára, melyet tíz méterenkénti váltással végeztek el az összegyűltek.
