Magyar találmánnyal előzhetjük meg a vadgázolásos baleseteket

2019. június 16. 11:28 | behir

Hazánkban évente több ezer bejelentett vadbaleset történik, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a hirado.hu-nak a feltaláló.

 

Hazánkban évente több ezer bejelentett vadbaleset történik, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a hirado.hu-nak a feltaláló.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján 2018-ban 4068 esetben történt vad–gépjármű ütközés. A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, ám több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.

 

Van, amikor ütközni kell

 

„Az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni ” – fogalmazott Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora a hirado.hu-nak.

Mint mondta, a sebességhatárok betartása a figyelmeztető tábláknál igen fontos, de már 50-60 kilométeres sebességnél „el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”.

A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de valóban van olyan eset, amikor elkerülhetetlen az ütközés. Nyilvánvaló, hogy 80-90 kilométeres sebességgel, folyamatos szembeforgalomban nem ránthatjuk el a kormányt, hanem fékezünk, és „várjuk az ütközést” – tette hozzá.

A szakember kiemelte: az ilyen és hasonló esetekre van tudatos döntés, de a gépjárművezetők többsége nincs ennek a tudásnak a birtokában, pedig megtanulható a tesztpályákon. S ugyan vannak menetstabilizáló rendszerek az autókban, de azok sem csodaszerek. A tudatos mozdulatsor a legbiztonságosabb – szögezte le Kőrös András. Ráadásul – hangsúlyozta –, ha ki van téve a figyelmeztető vadtábla, s az után történik az ütközés, akkor jogilag a sofőr a felelős.

 

Már egy róka is leszakíthatja a futóművet

 

Az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Jó tudni, hogy például a róka igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem ajánlott. A szakértő szerint már egy ekkora vadállat is képes az ütközéskor nagy sebességnél az autó futóművét szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.

 A hirado.hu megkeresésére Rung Áron, az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársa kiemelte: abból kell kiindulnunk, hogy bármelyik, az adott régióban előforduló vadfaj az év bármely szakában és bármely napszakban a közutakra kerülhet. Ennek a valószínűsége ugyanakkor jelentősen megnövekedhet bizonyos vadfajok esetén és bizonyos időszakokban.

Úgy fogalmazott: általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy a vad napi aktivitásából adódóan az esti, éjszakai órákban a táplálkozó helyekre, illetve kora reggel onnan a nappali pihenőhelyre történő mozgás miatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésére, ezért a sofőröknek fokozottabban kell figyelniük.

 

Leginkább őzzel találkozhatunk a közutakon

 

Hazánkban a legnagyobb állományú nagyvadfajunk az őz, az ország minden részén előfordul, ennek köszönhetően egyértelműen az őz a leggyakrabban a közutakra kerülő nagyvadfaj.

Vadbalesetek szempontjából országos szinten komoly jelentőséggel bíró nagyvadfaj még a gímszarvas és a vaddisznó is.

Ezeknél a fajoknál, bár nem kerülnek olyan gyakorisággal az úttestre, mint az őz, megfigyelhető, hogyha ütközésre kerül sor, nagyobb testméretük miatt az súlyosabb következményekkel járhat.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján 2017-ben – gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, mezei nyúl, fogoly, fácán – összesen 13 179 egyed hullott el vad–gépjármű ütközés következtében. Ugyanezekre a fajokra vonatkozó adat a Soproni Egyetem által működtetett Országos vadelhullás monitoring adatbázisa alapján 15 731 egyed a 2016-2017-es vadászati évben.

Utóbbi monitoringrendszer ragadozók adatait is gyűjti. Felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420–450 vidrát, 4000–4500 borzot és tízezer rókát gázoltak el országszerte a közutakon.

 

Az új szabadalom bizonyítottan hatékony

 

Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik hatékonyan – mondta a hirado.hu-nak Koltai Viktor, a Siren 7 kifejlesztője, aki ezért döntött úgy, hogy létrehoz egy olyan vadfigyelmeztető rendszert, amely valóban ellátja feladatát.

A Siren 7-tel a vadbalesetek döntő többsége elkerülhető, ugyanis a forgalomban lévő vadsípokkal szemben ez a magyar szabadalom bizonyítottan működik.  Öntapadó fóliával a gépkocsi első lökhárítójára ragasztható. A tervezők garantálják, hogy 90 kilométeres sebesség mellett is képes 130 decibel hangerővel riasztani az állatokat, háromszáz méteres a hatósugara, és az autóban ülők ebből mit sem érzékelnek.

A szerkezet „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb vadállatot is – mondta Koltai, és hozzátette, mivel szélenergiával működik, nem veszi igénybe az akkumulátort. A feltaláló kiemelte, két év fejlesztés után készültek el ezzel a passzív eszközzel, aminek a paramétereit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolt.

Forrás: hirado.hu/Hunyor Erna Szofia

 

További programok »

FEL