A konzorciumban részt vett az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a szegedi Gabonakutató NKft. is, a fejlesztés összköltség 496,5 millió forint volt.
A cél hazai nemesítésű gabonafajták felhasználásával, javított beltartalmi értékekkel rendelkező, bio minősítésű sörök és malátaitalok kifejlesztése volt. Ehhez a két kutatóintézet gabonanemesítést végzett a söripari felhasználhatóságra fókuszálva, a nemesített gabona termesztéstechnológiáját a Biofarm szántóterületein, mintegy száz hektáron optimalizálták - mondta a szakember.
A projektbe bekapcsolódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Biomérnök és Erjedésipari Technológia Tanszéke is, ahol receptúrákat fejlesztettek az új biosörök prototípusaihoz, amely alapján próbagyártásokat végeztek a Biofarm gyulavári sörüzemében. Ezután a MATE laboratóriumában vizsgálták a késztermékek beltartalmi értékeit, amelyről számos tudományos publikáció született - tette hozzá.
Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt eredményeként állami fajtaelismerést kapott több nemesített gabonafajta, és elkészült egy 9 féle sörből, valamint alkoholmentes malátaitalból álló termékkínálat, valamennyi bio minőségben.
A sörök alapját öko sörárpa-, búza- és alternatív gabonákból készülő maláták adják. A bio lager "alapsör" mellett készült tisztán gluténmentes alapanyagokból előállított hajdinasör, alkoholmentes és gyümölcsös ízesítésű, magas antioxidáns tartalmú sör is.
A termékek minőségének alátámasztásához kifejlesztették az online bio tételtanúsító rendszert, így egyszerűen nyomon követhető a teljes termékpálya a termőföldtől az asztalig - jegyezte meg.
Várhelyi Zoltán az MTI kérdésére elmondta, az ökogabonák kisebb hozammal termeszthetőek, jellemzően hektáronként 2-3 tonna az átlaghozam; ebből a csúcsévben mintegy 200 ezer 0,33 literes palack sört állítottak elő. Az aszály, a megsokszorozódott energiaköltségek, valamint a koronavírus-járvány miatt bezárni kényszerülő értékesítési helyek kiesése miatt jelenleg ennél kevesebb sört állítanak elő.
A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelő gazdasága, családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Mintegy 1070 hektár integrált öko-területen gazdálkodnak, szarvasmarha telepükön 700 fejőstehenet és 800 növendéket tartanak.
Évi 5,5 millió liter biotejet állítanak elő, amelynek nagyobb részét a váci Naszálytej Zrt.-dolgozza fel. Emellett értékesítenek nyers biotejet olasz, osztrák, német, román és horvát partnercégek részére is.
Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak.
Békés megye első biogáz üzemét 2010-ben hozták létre. Szarvasmarhatrágyából és zöldhulladékból termelnek 52-54 százalék körüli metántartalmú biogázt, amelyből villamos energiát állítanak elő. Ennek kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, nagyobb részét "zöldáramként" értékesítik.
Az árbevétel 2022-ben 1,4 milliárd forint körül alakult, amelynek csak mintegy két százalékát adja a sörértékesítés - mondta Várhelyi Zoltán. Nagyobb része a tejtermelésből, egy része pedig a biogáz üzemben előállított áramtermelésből adódik.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2021-ben az értékesítés nettó árbevétele 925 millió forint volt szemben az előző évi 803 millió forinttal, amiből a belföldi értékesítés 671, az exportértékesítés 254 millió forintot tett ki. A mintegy 60 alkalmazottat foglalkoztató cég adózott eredménye 28,7 millió forint volt 2021-ben, ami mintegy 10 millió forinttal marad el a korábbi évitől.
Forrás: MTI
