Áttörésként értékelte a máltai EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatot, azt a magyar kormány Schengen 2.0 akciótervének megerősítésének nevezte Lázár János csütörtökön a 77. Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt az OLAF-jelentés részleteiről, illetve a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci átvételét támogató kormányzati programról is.
Egy kormányülésen, négy kabinetülésen van túl a kormány – mondta el bevezetőjében Lázár János.
Megerősítést nyert a magyar akcióterv
A miniszter áttörésként és fordulatként értékelte a máltai EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatot, azt a magyar kormány által kezdeményezett, tízpontos Schengen 2.0 akcióterv megerősítésének nevezte.
Meggyőződésünk szerint nagy lépést tett az EU és az Európai Tanács – szögezte le.
Jön az idegenrendészeti őrizet
Négy törvény módosításáról szóló javaslatcsomagot fogadott el a magyar kabinet, az idegenrendészet őrizet visszaállítása érdekében – folytatta a miniszter –, a javaslat célja és lényege, hogy a magyar kormány csökkentse a migránsok által elkövetett bűncselekmények veszélyét és a terrorveszélyt.
A javaslat értelmében Magyarországon tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben idegenrendészeti őrizet alá helyezik azokat, akik illegálisan lépik át a határt.
Nem jöhetnek be az országba
Automatikusan kötelező tartózkodási helyet írnak elő a számukra: a tartózkodási hely az országhatár lesz, ahol 200-300 fő befogadására alkalmas konténereket állítanak fel a számukra. Nem juthatnak beljebb az országba, amíg az ügyükben nem születik döntés.
Az ezzel kapcsolatos eljárások is a határon zajlanak majd.
Lázár János elmondta azt is, hogy az illegális bevándorlókat az ország bármely pontján, azaz nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül fel fogják tartóztatni, és visszaviszik a határra.
Őrizetben, illetve a nyitott táborokban jelenleg 586 ember tartózkodik Magyarország határain belül, az ő kérelmük még nincs elbírálva – jelezte a miniszter, hozzátéve: ők nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, amennyiben szabadon mozoghatnak.
Magyarországnak képesnek kell lennie megvédeni a határait
A stratégiai kabinet arról is döntött, hogy növeli a határon segítséget nyújtó karitatív szervezetek támogatását, ezzel elismerve munkájuk fontosságát.
Világos, hogy Európában romlott a biztonsági helyzet, és Magyarországnak képesnek kell lennie megvédeni a határait. Ezért az ideiglenes határzár mögött egy második vonal építésére is sor kerül, amennyiben romlik a helyzet, illetve úgynevezett élő határzár is kell: háromezer fővel növelik a határnál szolgáló rendőrök számát, és állomásokat építenek számukra a határ mentén – közölte a miniszter.
Megerősítik a honvédséget
Lázár János bejelentése szerint a kormány a rendőrség után a honvédséget is megerősíti: a cél az, hogy a Magy Honvédség kapacitása, ereje nőjön. Ez nem csak NATO-elvárás, de a magyar gazdasági helyzet is lehetőséget ad rá.
Ennek érdekében létszám-, bér- és eszközfejlesztésre fog sor kerülni. Nemrégiben hadseregfejlesztési tervet is készített a honvédelmi tárca – tette hozzá a miniszter.
Kijelentette: jelenleg a katonai kultúrát kell megmenteni Magyarországon.
OLAF-jelentés: a 77 milliárdos állami támogatást azonnal vissza kéne követelni
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügyeként hivatkozott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró beruházására.
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF 400 milliárd forintnyi megkötött szerződést tekintett át, s ebből 272 milliárd értékűvel volt probléma.
Összesen 166 milliárd forint esetében öt bűncselekmény valószínűsíthető, az unió pedig 59 milliárdot követel vissza.
A tárcavezető elmondta, hogy a fővárosnak 60 napja van, hogy reagáljon a jelentésben foglaltakra, s ha azt nem vitatja, vissza kell fizetni az 59 milliárdos összeget.
Ugyanakkor a problémás pénzösszegben 77 milliárd forintnyi állami, illetve 30 milliárd forint fővárosi önkormányzati forrás is volt. Egyes értelmezések szerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie, ezzel kapcsolatban még zajlik a helyzet tisztázása – jegyezte meg.
Hozzátette: Az OLAF-fal majd „a magyar állam számol el”.
40 milliárd a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci átvételére
A kormány negyvenmilliárd forintos programot indít annak érdekében, hogy minél több közfoglalkoztatottat vegyenek át a piaci munkaadók.
Lázár János elmondta: jelenleg 216 ezer közfoglalkoztatott van, a cél, hogy számuk a következő öt évben 100 ezerre csökkenjen.
Mint elmondta, jelenleg 37 ezer olyan üres állás van, amelynek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség.
Kórháztámogatásokról is döntöttek
A kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak: a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészeti-nőgyógyászati egység jön létre – fogalmazott a miniszter. A kórházak ezért cserébe azt vállalták, hogy ezen az osztályon nem lesz abortusz, és hálapénzt sem fogadnak el.
Lázár János azt is közölte: Magyarország a Brexittel – Nagy-Britanniának az Európai Unióból kilépésével – párhuzamosan pályázik arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság – amelyeknek ma Londonban van a központjuk – Budapestre kerülhessen.
Forrás: hirado.hu, MTI
