1829/ Szibériai hideg: Zahorán András bírósága idején, az összeírás szerint a lakosság lélekszáma 21 523 volt. Januárban hatalmas hó borította az utakat. A szörnyű szibériai hideg uralkodott azon a télen, ami sok lakossági és jószág áldozatot követelt.
1870/ Közvacsora és névadás: A csabai közbirtokossági testület a nagyvendéglő emeletráépítése után közvacsorát adott az épület éttermében. Mintegy százötven meghívott, földbirtokos, kereskedő, iparos és községi előkelőség tett eleget a meghívásnak. A testület elnöke, Zelenyánszky György méltatta azokat, akik a fogadó építették, az építést vezették, valamint a fogadóst, aki abban bizonyosan jó bort fog mérni. Az esten nagy éljenzések közepette fogadták el, hogy a fogadót Fiume névre kereszteljék.
1875/ Jégpálya-nyitás: A békéscsabai Korcsolyázó Egylet elnöke, Vidovszky János ünnepélyesen megnyitotta a vasúti pályaudvar előtti tavon lévő jégpályát – melyet átadott a korcsolyázóknak.
1918/ Újévi tűz: Újév délelőttjén, a Munkácsy utcában tűz pusztított Lőwy Sámuel gabonakereskedő cégének házánál. A tűz okozója Pittner Elemér 11 éves fiú volt, aki egy meggyújtott ekrazit lapot dobott be a gabonaraktár ablakán. Az ott tárolt cirokszálak azonnal tüzet fogtak és lángba borult az egész raktár. A kivonult tűzoltóság megakadályozta a veszedelem terjedését. A kárt mintegy 60 ezer koronára becsülték.
1924/ Böszörményi Róza emlékére: A békéscsabai községi polgári leányiskola, valamint a Böszörményi-féle magániskola növendékei – az igazgatónő iskolateremtői és tanítói munkásságát megörökítendő – Böszörményi Róza Alapítványt létesítettek. Felkérték Békéscsaba város lakosságát, hogy nagylelkű adományaival támogassa a Böszörményi Róza Alapítványt.
1938./ Meghalt Lischka Lipót főkertész: Január 13-án, délben, váratlanul elhunyt a város „Lischka bácsija”, a Békés Megyei Kertészeti Egyesület alelnöke. Negyven éve állott Békéscsaba város szolgálatában, s ami szépség nőtt és teremtődött ezen idő alatt fában, növényben, virágban Békéscsaba terein, a Széchenyi ligetben, az mind az ő derűs lelkének, szaktudásának eredménye volt. A széles társadalomban éppúgy, mint a szakkörökben, tekintélyt és tiszteletet vívott ki magának közvetlen, derűs egyéniségével. Családjának gyászában a város egész lakossága osztozott.
1938./ Január 17-én megnyíltak a népkonyhák: Békéscsaba város jótékony célú egyesületek támogatásával ingyen ebédeltette a szegény sorsú gyermekeket, ezen felül az iskolákban ingyen tejet osztott ki.
Szerkeszti: Gécs Béla
