A járási ügyészség indítványt tett arra is, hogy a bíróság a nőt tiltsa el a társasházak közös képviseletének ellátásától, mint foglalkozástól, illetőleg kötelezze őt a társasházak részére okozott kár megtérítésére.
Az idős nő huzamosabb időn keresztül – egyes esetekben több mint 20 éven át – látta el három gyulai társasház közös képviselői tisztségét. A terhelt feladatkörének ellátása során a társasházak bankszámlái felett teljes rendelkezési joggal bírt, a társasházak érdekében a számlákról önállóan utalásokat végezhetett, azokról készpénzt vehetett fel.
A terhelt azonban a folyószámlákon lévő, rábízott társasházi vagyonból – azért, hogy ezáltal tegyen szert rendszeres jövedelemre – több éven keresztül tulajdonított el különböző összegeket, részben úgy, hogy a társasház bankszámlájáról rendszeresen utalt át különböző pénzösszegeket a saját bankszámlájára, részben pedig úgy, hogy a társasház bankszámlájáról bankkártya segítségével vett fel készpénzt a saját céljaira. Ily módon a három társasháznak egyenként 21.000.000.-Ft, 14.000.000.-Ft és 3.000.000.-Ft kárt okozott.
Ezen felül a terhelt azáltal is vagyoni hátrányt okozott az egyik társasház részére, hogy a társasházra három különböző biztosítást is kötött. A társasház első épületbiztosítási szerződését az egyik biztosítótársasággal 2001-ben kötötte meg, majd ezen biztosítási jogviszony fennállása alatt, 2012-ben és 2020-ban további két biztosítótársasággal is biztosítási szerződést kötött teljesen indokolatlanul. Vagyonbiztosítás esetén ugyanis a kár bekövetkezésekor a biztosítók a kártérítés összegét megosztják egymás között, a biztosított nem részesülhet többszörös kártérítésben ugyanazon káresemény alapján. Erre figyelemmel ugyanazon kockázati elemekre több biztosítást kötni ésszerűtlen döntés volt és indokolatlan költséget jelentett a társasház részére. Ilyen módon a terhelt további 2.400.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott a társasház részére.
Forrás: Békés Vármegyei Főügyészség
